Aki rendszeresen olvassa a blogot, az már bizonyára észrevette, hogy a jobb oldalsó sáv legalján, a blogajánlóban Rozy keresztszemes világán túl 2 új blog is megjelent. Az egyik Kovács Tünde blogja a velencei karneválra készülő ruhákról, maszkokról, a másik meg Gyetvai Zoltán honlapja, melynek része egy blog is. Ez utóbbira szeretném most egy picit ráirányítani a losonci anziksz olvasóinak figyelmét.
Szóval Gyetvai Zoli rám bízta a dolgot, én meg egy kanyarral most mégis őt hagyom beszélni:
"1966-ban születtem Füleken, Nógrád és Gömör határán, a mai Szlovákiában. Jelenleg családommal Losoncon élek. Tizenéves koromtól foglalkozom fotográfiával.
Gyermekként kedves pillanataimban szívesen megállítottam volna az időt. Olyan szerkezetet szerettem volna bírni, birtokolni, amivel ez lehetséges. Azóta is sokat gondolkodom időn és időtlenségen." (forrás)
"Többen úgy vélik, hogy a fotográfia aranykora a XIX. század közepére tehető. Ekkor még a fényképészet kézművesség volt. a fotográfus nem csak exponált hanem maga készítette el és érzékenyítette a hordozó médiumot, keverte a vegyszereket, a kész képet maga lakkozta, keretezte s készen tette le az asztalra. Ebben az időben jelent meg és szorította ki a dagerrotípiát a nedves kollódiumos eljárás, mely mintegy két évtizedre szinte egyeduralkodóvá vált a korabeli fotográfiában. Amerikai gyorsfényképként is hívták, mert állítólag az amerikai Vadnyugat legelterjedtebb fegyvere volt Colt revolvere után, a dagerrotípiához képest pedig rendkívül gyorsan elkészült. Persze manapság teljesen más fogalmaink vannak a gyorsaságról..." (forrás)
"Múltkorában egy fiatal fotográfus kolléga kérdezte tőlem, hogy mi végre kínozzuk magunkat még néhányan mindenféle sík- és tekercsfilmekkel, meg vegyi anyagokkal, nagyítókkal, fényképpapírokkal, hogy ne is beszéljünk holmi lyukkamerákról, argentotípiákról, cianotípiákról, ambrotípiákról meg hasonló érthetetlen és emberi fülnek furcsán hangzó hókuszpókuszokról. Mikor itt a modern digitális fotográfia, 3200-as izzón is borotvaéles, steril és szemcse nélküli színes képeket produkáló, komoly gépekkel, meg természetesen fotósoppal, amivel valósággá válhat az elképzelhetetlen is. Ártatlan kérdésére nem tudtam értelmes választ adni, úgy, ahogy a mai világ által megfogalmazott kérdések többségével sem tudok mit kezdeni. Csak álltam, s hallgatagon széttártam kezemet, még a vállamon is rándítottam egyet."
Gyetvai Zoltán felvidéki fotográfus, tanár. Fényképeit számtalanszor kiállította már Szlovákiában és Magyarországon is, de a honlapján olvasható listán szerepel Japán, Spanyolország, USA, Németország, a Dél-Afrikai Köztársaság, és Ausztrália is (többek között).
Szavak helyett beszéljenek inkább a képei (például itt), én bízom benne, hogy sort kerítünk egyszer egy olyan beszélgetésre is, ahol személyesen, élőben is bemutatkozik itt Losoncon, és az emberek pedig kíváncsiak lesznek rá...
(fotók: Gyetvai Zoltán honlapjáról, a szerző szíves engedelmével)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése