2014. augusztus 31., vasárnap

SZEPTEMBERI előzetes programajánló

 
Fotó: P. J.
Hát ezt leírni is rossz, bár én szeretem az őszt, de idén valahogy nagyon gyorsan elröppent a nyár, sőt! Szóval holnaptól szeptember, én meg őszintén megvallva bajban vagyok, ugyanis tudom, hogy lesznek mindenféle rendezvények, csak pontos időpontok még nem állnak a rendelkezésemre, így azokat majd a szokásos heti programajánlókban pontosítom.
Ami biztos: holnap, vagyis szeptember 1-én Szlovákiában ünnep, az alkotmány napja, így a gyerkőcök máris szünettel kezdhetik a tanévet…

Szeptember 4-én csütörtökön érdemes lesz ellátogatni a losonci Matica-házba, ott ugyanis délután Martin Pap naiv festő műveiből nyílik kiállítás délután 15.00 órai kezdettel. A képek meg is vásárolhatók, a tárlat szept. 19-ig látható.

Ha már a kiállításoknál tartunk: a Városháza házasságkötő termének előcsarnokában szeptember végéig tekinthető meg az Ősöktől az utódokig című kiállítás, amely az 1. világháború és a holokauszt évfordulója alkalmából valósult meg.

Szeptember 5-én (pénteken) Fülekre látogat a budapesti Bulvárszínház Roy Coonney: Délután a legjobb avagy a MINISZTER FÉLRELÉP című komédiájával, a főbb szerepekben Straub Dezső, Nyertes Zuzsa, Harsányi Gábor, Fodor Zsóka látható. Kezdés 19.00 órakor, jegyek elővételben 8 euróért, a helyszínen 10 euróért kaphatók.

Szombaton, szeptember 6-án érdemes lesz kiruccanni Alsósztregovára, ott ugyanis Madách-napokat/falunapokat tartanak. A rendezvényt előző nap 17.30-kor nyitja meg a község polgármestere, szombaton délelőtt 11.00 – 15.00 óra között kézművesvásár és foglalkozás, valamint egy igazi csemege is várja a kastély látogatóit: a losonci B. S. Timrava színjátszói megelevenítik Madáchot és élete meghatározó asszonyait egy rövid szlovák nyelvű előadás és tárlatvezetés keretén belül.

Mivel szeptemberben a losonci anziksz blog betölti első életévét, úgy vélem illő dolog ezt a nyár utáni első Klubszerdánkon megünnepelni! Így ha mások is úgy akarják, reményeim szerint szeptember 10-én találkozunk az MKK-ban, ha mégsem akkor és ott, akkor majd időben hírt adok az új időpontról és helyszínről…

Szeptember 12-ére (13,14) írják a fülekiek a Zsákszínház bemutatóját: a Tortúra este 18.00 órakor kezdődik. Emlékeim szerint ennek már több beharangozott bemutató időpontja is volt, aki tud erről valamit, az nyugodtan felvilágosíthat az ügyről, a mostani dátumhoz a belépőjegy 2 euróba kerül.

Szeptember 13-14 (szombat-vasárnap) a losonci park ismét megtelik kutyákkal, ugyanis nemzetközi kutyakiállítást szerveznek ott, fajtiszta ebek és gazdag program várja reggel 9-től a látogatókat, a belépés ingyenes.

Szeptember 16-án (kedden) Marc Camoletti: Négyen a kanapén című komédiáján szórakozhatunk szlovák nyelven az Apolló Moziban, kezdés 19.00 órakor, a televízióból jól ismert színészek 14 euróért tekinthetők meg „élőben”, de jó lesz sietni, ha jól láttam Losoncon az utolsó szabad jegyeket árulják, így akinek nem jut jegy, elmehet egy nappal korábban Rimaszombatba, ott még több a szabad szék….

Úgy látszik az augusztusi anzikszos kastélylátogatás megtette hatását, szeptemberben a Csemadok is kirándulást szervez Alsósztregovára és Szklabonyára, ötvözve így Madáchot és Mikszáthot egy napba. Ha jól tudom, a kirándulásra 20-án (szombaton) kerül majd sor, ha nem jól tudom, majd kiderül az igazság..

Klubszerdáink résztvevői és blogunk olvasói bizonyára tudják, hogy júniusban szórakoztató műveltségi vetélkedőt szerveztünk „Losonc, szeretlek!” címmel. Terveink szerint ezt feltétlenül folytatni szeretnénk, így szeptember vége felé ismét sort kerítünk egy újabb fordulójára. Részletekkel és pontos dátummal még nem szolgálhatok, de aki játszani és szórakozni szeretne, az már most készülhet: olvasgassa a blog helytörténeti cikkeit, ártani nem árthat! ITT pedig betekintést nyerhetünk az első vetélkedő menetébe.

Aki szereti a mulatós zenét, annak bizonyára tetszeni fog a füleki Pertu parti szeptember 26-án a várudvaron. Azt írják, hogy nyilvános TV felvétel lesz, őszintén bevallom, nekem a Postás Józsi meg Bunyós Pityu, stb. nevek nem sokat mondanak, de akinek igen, az 8 euróért elővételben és 10 euróért a helyszínen vehet rájuk belépőjegyet.

Idén 65 éves a Csemadok, ennek tiszteletére blogunk Színház rovatában a krónikában lapozgatunk, az alapszervezet pedig többek között kiállítással készül ünnepelni, majd erről is időben hírt adunk!

Röviden mára ennyi, kívánok tehát mindenkinek kellemes szeptembert, vénasszonyok nyarát, a gyerkőcöknek könnyű iskolakezdést, mi pedig reményeim szerint találkozunk a rendezvényeken!

Ja, és mielőtt el nem felejtem: még 2 hét a fotópályázat beküldési határideje. Eddig nem sok kép érkezett, ha nem embereli meg magát a társaság, nem tudom, nem tudom, lesz-e ebből egyáltalán valami…

(a színessel jelölt szavak hivatkozásokat rejtenek, rájuk kattintva bővebb információk olvashatók)

2014. augusztus 30., szombat

Ez már történelem! (10)

Ahogy azt legutóbb ígértem, ma az operett világába kalandozunk el a losonci színjátszás archívumában kutatva:
"Az 1956-os év úgy erkölcsi, mint anyagi sikerben a legeredményesebb volt az eddigi évek között. Színre került Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettje."

A Csárdáskirálynő csoportképe, Losonc, 1956
A látszat ellenére ez nem ugyanaz a kép! (találd meg a különbségeket...)
A fotó hátoldalára valószínűleg a rendezőnő írta a következőket:
"Itt küldök egy csoportképet a Csárdáskirálynőből. Tessék megmutogatni, aztán visszaküldeni,
mert csak ez az egy van belőle. Nincs rajta az egész társaság,
mert közben hazamentek akik előbb végeztek. Az előadás után lett felvéve.
Balról a zenekar tagjai, jobbról a kórus, középen a főszereplők,
a hátam mögött a munkatársam, aki nagy segítségemre volt az egész megszervezésében.
Leghátul a 3 díszletező, akik szintén privátok."

A Csemadok krónikában ez olvasható:
Ocsovay Imre elnök a közgyűlésen leszögezte: „Tudom, hogy ezen operett előadásával megint a régi hibába esünk azzal, hogy a feladatunkat – a szocialista kultúra terjesztését elhanyagoljuk –, azonban ha tekintetbe vesszük csoportunk nehéz anyagi helyzetét, kénytelenek vagyunk ezt keresztülvinni, mert önálló szervezet vagyunk és így a létünkhöz a financiális alapot magunknak kell megteremtenünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feladatainkat a jövőben is csak így oldjuk meg, mert célunk mégis csak az, hogy a magyar dolgozók között a szocialista magyar kultúrát terjesszük, amit a jövőben azt hiszem sikeresen tudunk megoldani.”

Egy újabb csoportkép, sok mosolygós emberrel :-)

Az ÚJ SZÓ archívum cikkeit olvasgatva is látszik, hogy az elnök aggodalma nem volt egészen megalapozatlan. Egri Viktor, a lap kulturális rovatának szerkesztője, több cikkében is feszegeti ezt a kérdést: „Színjátszóink és dolgozóink körében az utolsó hónapokban szenvedélyes vita folyt arról, vajon van-e helye öntevékeny színjátszó csoportjaink műsorában az operett sokat vitatott műfajának?” A szerző álláspontjának lényege: „dolgozó népünk jogot formálhat a derűre, joggal kívánja a könnyű muzsikát, amely elszórakoztatja, pihenteti és új munkakedvvel tölti el.”


Majd 1956. július 9-én a következőket írja cikkében: „Sajnos igen gyakran kell tapasztalnunk, hogy nemcsak a rendezőkben, hanem színjátszóink nagy részében is kevés az igényesség. Szívesebben öltik magukra a Csárdáskirálynő orfeumot látogató aranyifjúságának frakkját, mint egy Ibsen- vagy Gorkij-darab jelmezét. (…) Színjátszóinkat hassa át mélyebben a tudat, hogy munkájuk nem szállhat le a régi műkedvelősködés polgári szintjére. Ellenkezőleg az új ember nevelése és nemesedése jegyében egyre nagyobb célokat kell maguk elé tűzniük.”
Ilyen politikai légkörben hozták létre a losonciak tán az egyik legsikeresebb előadásukat.


"A Csárdáskirálynő bemutatására 1956. március 23-án, 24-én és 25-én került sor a Vigadó nagytermében. Ez volt a losonci Vigadó utolsó hatalmas sikere. Az öreg Vigadó, ahol annyi kiváló színdarabot, operettet bemutattak, már csak kisebb színdarabok színhelye volt, hogy 1959-ben azok is megszűnjenek, mert szerepét átvette a Polana üzemi klub színházterme."

1?, 2?, 3?, 4- Lakatos László, 5-Sárai Sarolta, 6-Gerő Lóránt, 7- Benko Lenke,
8-Lakatos Tibor, 9-Einetter Marika, 10-Cserny Róbert, 11-Balázs Kati, 12?

"A Csárdáskirálynő H. Kovács Kató művésznő rendezésében került színre, mely azt hiszem a művésznő legnagyobb sikere volt. Olyan kiváló színigárdát hozott össze és tanított be, hogy az operettet Losoncon 25-ször és más helyen még 20-szor játszották le."

Ismét egy csoportkép: szereplők és civilek

"Előadásra került Besztercebányán, Szliacson, Füleken, Rimaszombatban, Rozsnyón, Tornalján, Léván és a környék falvaiban. Az előadás 2 éven keresztül volt műsoron"
 
Mintha valami régi filmből lenne,
pedig ez is Losonc és Csárdáskirálynő

Mivel a Csárdáskirálynő rendkívül gazdag képanyaggal rendelkezik, azt hiszem további 1-2 részben is ez lesz még terítéken. Kár lenne nem megosztani, amit ezzel kapcsolatban találtam. Szóval mára bevezetőként ennyi, legközelebb mutatom a szereposztást és a többi fotót!

(Szöveg: T. Éva, idézet az Új Szó cikkekből és a Csemadok krónikából; a színessel jelölt szavak hivatkozásokat jelölnek, a cikkek és képek kattintással nagyobb méretben nyílnak)

2014. augusztus 27., szerda

Könyvajánló 46

Kitartó és megbízható blogpartnerünk a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikvárium e héten nagyon mókás kedvében van, ezt írta: Újabb könyvajá ... Közeleg az iskolaév kezdete, itt az ideje a verseknek is.... Ilyen még úgysem vót.... Noha, ez a verseskötet inkább a szülőknek vaLÓ...
Valószínűleg az alábbi kötet volt rá ilyen hatással:

Németh Zoltán
Állati nyelvek, állati versek

Kalligram Könyvkiadó, 2007

Németh Zoltán képes verseskönyve pimaszul, parodisztikusan ábrázolja világunkat. A nyelvben rejlő abszurditást és dinamizmust kihasználva a költő egy olyan mulattató versnyelvet használ, amely ironikusan egyszerű, mégis komolyan játszik a nevetőizmainkkal. S ha Dr. Doolittle nem is válik mindenkiből, aki elolvassa, mindenesetre nagyon fogja szeretni az állatokat, akárcsak „rókai mór, a híres író”.

A könyv a Phoenix Könyvesboltban és Antikváriumban megvásárolható, ára: 7,60 euró.

2014. augusztus 24., vasárnap

Programajánló augusztus 25-31

Remélem mindenki jól szórakozott az elmúlt 4 nap alatt Losoncon, annál is inkább, mert elérkeztünk augusztus – és a szünidő – utolsó hetéhez.

Augusztus 25-én (hétfőn) ne lepődjön meg, aki Rimaszombatba látogat, ha buborékfelhőben találja magát, ugyanis a Buborékok Napját tartják. Szlovákia több városában is buborékozni fognak hétfőn, kell még egy kis szórakozás, mielőtt megkezdődik a suli…

Augusztus 27-én (szerdán) emlékeznek meg városunkban a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseiről, a koszorúzás a II. világháborús Kármán utcai emlékművénél lesz 13.00 órakor.

Aki augusztus 31-én (vasárnap) délelőtt valami nyugodtabb helyre vágyik, az látogasson el a Vásárcsarnokba, ahol 7.00 – 12.00 óra között tartják a régiségek és érdekességek soron következő börzéjét.

Szintén vasárnap a kerékpár szerelmeseit várják a losonci tóhoz, ahol már 4 éves kor alatti gyermekek is versenyezhetnek, de természetesen a felnőtteket is várják, hogy összemérjék erejüket. Bővebben a rendezvényről itt lehet olvasni, csak lejjebb kell hozzá görgetni az oldalt.

Amúgy a vasárnapi verseny akár bemelegítésként is szolgálhat a másnapi gácsi kerékpárversenyhez, melyet szeptember 1-én rendeznek meg, ide 18 évtől felfelé lehet jelentkezni. Bővebb infó ITT.

Nagyjából ennyi a kínálat augusztus utolsó hetére, természetesen a múzeumok, galériák, strandok, stb. továbbra is várják látogatóikat.

Kívánok mindenkinek kellemes pihentető hetet, gazdag élményeket, szeptembertől indulnak a Klubszerdák, addig meg várjuk a FOTÓPÁLYÁZATRA a fotókat, még 3 hét a határidő végéig!

(a színessel jelölt szavak hivatkozásokat rejtenek, rájuk kattintva bővebb információk olvashatók)

2014. augusztus 22., péntek

Ez már történelem! (9)

Szemezgessünk még egy kicsit a Csemadok krónikából:

"Színjátszóink részt vettek az 1953-ban rendezett alkotó versenyen. A szocialista tárgyú Járó Kiss Péter - Negrosov: Színész című egyfelvonásos darabja szerepelt a járási népművészeti bemutatón. Az egyfelvonásos „Színész”-t a bemutatón kívül még 3 ízben adták elő.

Kicsit elmosódott kép a Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. előadásból

A színjátszóinkon kívül részt vettek még a versenyen énekeseink: Dodok Jenőné, Takács Józsefné, Csaszlovszky Jánosné, Krajcsi Erzsébet, Péter Sándor és a szavalóink Krajcsi Erzsébet, Böszörményi László, Nagy Ferenc, Kusztra Károly, akik az első és a második díjat szerezték meg."

Szintén nem élhettek muzsikaszó nélkül...

"Rendeztünk több tarka estet, nagy közönségsikerrel. A téli hónapokban vasárnaponként jól sikerült teadélutánokat és estéket tartottunk. A farsang alatt rendeztük az első losonci álarcos bált.
Énekkarunk egysége meglazult, mivel karnagyunk Kudlák Pál hosszú ideig betegeskedett. Felépülése után sem tudta ellátni feladatát. Később a vezetőségnek sikerült ismét Benyik Zoltán karnagyot megnyerni a dalárda vezetésére, aki nagy fáradság árán újra összehozta a dalárdát. 1954. június 19-én, a Csemadok kerületi konferenciájának előestéjén a dalárda fel is lépett. Úgy látszott, hogy minden rendbe jött, amikor Benyik Zoltán újra súlyosan megbetegedett. A próbák szüneteltek, majd a karnagy lemondása után a dalárda 1954-ben megszűnt. A vezetőség női kart hozott össze, de az sem kezdte meg működését vezető hiányában."

Kevésbé elmosódott kép, de így sem tudni kik a szereplők

1954-ben a tánccsoport vezetését Mády Erzsébet vette át, aki rövid időn belül megszervezte a táncosokat és szerepeltette is. A Csemadok helyi szervezete bábszínházat is szervezett. Dedák Sándor vezetése mellett a csoport a Másenka és a medve című mesét játszotta többször is. Tarics Ferenc vezetése mellett a székházban mozielőadásokat is tartottak. A kultúrcsoport tagjai bekapcsolódtak a választási előkészületekbe, részt vettek az aratási munkákban is (délután dolgoztak a földeken, este kultúrműsort adtak), ahol lehetett kultúrműsorral léptek fel.

Ez már a Bújócska, amint látni elöl ültek a gyerekek...

A Csemadok krónika több oldalon taglalja a mindenféle nehézségeket, az elmaradó és passzív tagságot (pl. 817 tagból csak 197 fizette be a tagsági díját), illetve azt, hogy segítség helyett a magas adók hátráltatták a csoport munkáját. „Sokba került a ruhák kölcsönzése is Martinból. A János vitéz ruháiért első esetben 812 koronát, a további előadásokért 618 koronát fizettünk.”

Az előző fotó hátoldala: mely szerint a képek Vilkén készülhettek

"A mindenféle nehézségek ellenére 1955. február 27-én a népművészeti bemutatón színjátszó csoportunk előadta az „Őserdő” című egyfelvonásos színdarabot, mellyel harmadik helyezést értek el, és Sztálin plakettet kaptak jutalmul."

Ez is a Bújócska, sok szereplő pici színpad

Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül  című zenés vígjátékát Losoncon 3-szor, Rimaszombaton, Kétkereszturon, Vilkén és Füleken is előadták.

Ez is a fotó hátoldala: terjesztették a szocialista eszmét...

Csizmarek Mátyás: Bújócska című vígjátékát Losoncon kétszer, Panyidarócon, Füleken és Ragyolcon adták elő. Ebben a darabban főbb szerepet játszottak: Riasz Gyuláné, Krajcsi Erzsébet, Szartorisz Vilma, Dedák Sándor, Béres László, Benko Lenke, Papanecz Oszkár. Sajnos néhány fotón kívül más nem maradt az archívumban erről a darabról sem.

A színjátszó csoport novemberben újra vidám tarka esttel lépett fel „Szív küldi szívnek” címmel, melynek anyagi sikeren kívül erkölcsi sikere is nagy volt.

Ezzel el is érkeztünk az 1955-ös év végéhez, legközelebb a krónika szerint „nagyon sikeres” 1956-os évet fogjuk részletesebben megvizsgálni, jön a Csárdáskirálynő rengeteg fotóval és műsorfüzettel!

(Szöveg: T. Éva, idézet a Csemadok krónikából; a képek kattintással nagyobb méretben nyílnak)

2014. augusztus 20., szerda

Könyvajánló 45

Ezen a héten igazi kincset ajánl a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikvárium, egy most megjelent újdonságot.

Farkas Ottó
A hanvai pap hamvai 

Beszédes múlt könyvek

Tompa Mihályról sok eddig leíratlan anekdota és történet maradt fenn Gömörben, ezekből gyűjtött össze legújabb könyvében a szerző egy csokorra valót.
Nem a költőről ír benne, hanem az emberről; a hatalmas termetű, a szerelmes, a beteges és még sok jelzővel illethető Tompa Mihályról.
A kötet szerkesztője, D. Kovács József írja utószavában:
„A 146 éve halott költő emléke, ha már csak szűk körben is, még elevenen él Gömörben, elsősorban Hanván és környékén, ahol papként szolgálta híveit. Személyéhez fűződő történeteket, adomákat, anekdotákat szép számmal megőrzött a zsugorodó népi emlékezet, amelynek utolsó mohikánjai most ezeket, Farkas Ottó jóvoltából közkinccsé is tették.
A szerző, akárcsak korábbi könyveiben, most is értékmentő munkát végzett. Szinte oknyomozó riporterként kutatta fel az adatközlőket, futtatta végig a rejtélyes szálakat. A tankönyvekből és az irodalmi kánonból lassan kiszoruló Tompát, az A gólyához című, aktualitását sajnos nem veszítő legendás vers és számtalan kiváló lírai költemény íróját igyekszik emberközelbe hozni.
Arról kaphatunk tehát képet e dicséretet érdemlő kötet segítségével, miként őrizte meg a 19. századi hanvai papköltőt a szájhagyomány, milyen volt ifjú szerelmesnek, férjnek, lelkésznek vagy akár piacozónak, milyen kórok gyötörték a testét, mi járta át időnként a lelkét. Levéltári források segítségével pedig helyükre kerülnek azok a momentumok is, melyek esetében a kollektív emlékezet megbicsaklott.
Külön örömünkre szolgálhat, hogy az ismeretterjesztő, a szülőföldhöz való ragaszkodás kialakulásában is segítő, tanulságos, sokszor mulatságos, sőt helyenként rejtélyes Tompa-történetek, így, ebben a formában is, egy csokorba gyűjtve, fennmaradnak az utókornak."

(forrás: felvidék.ma)

A kötet a Phoenix Könyvesboltban és Antikváriumban megvásárolható, ára: 8,50 euró.

2014. augusztus 19., kedd

A Köztársaság tér (3.)

Herzog és Kohn Szeszfinomító gyártelep

A tér északnyugati részén ma is állnak a Herzog és Kohn Szeszfinomító gyártelep épületei, melyek máig megmaradt részeit üzlethálózatok használják (üzletközpont, iroda- és raktárépületek). Egy része pedig lebontásra ítéltetett. A korabeli Herzog ház és a gyártelep leírásában ugyancsak Hidasi József volt a segítségemre.


A Herzogék telepét négy utca határolta le: a Köztársaság-tér, Gorkij utca (ul. Gorkého), ul. Duklianskych hrdinov és a Gácsi utca (Haličska cesta). A gyártelep fő épülete az északkeleti sarkán volt, amely le volt kerekítve. A főépület emeletén volt a Herzog család 8-szobás lakása, és a gyár előudvarából egy lépcsőházon keresztül volt elérhető. A lakásba a térről is fel lehetett jutni, de azt csak prominens személyek esetében használták. Az előudvarba a nagy átjáró vezetett, amelyen teherautók bejutottak. A gyár üzemi része az északi oldalt rézsútosan lezáró utca vonalában feküdt egy meredek csúcsíves toronnyal (még ma is látható csúcsív nélkül). Az udvarba belépőt szemben már a rakodó rámpa eleje fogadta, amely mellett egy vasúti vágány húzódott – rendszerint teherkocsik állomásoztak rajta. A Herzogéknak direkt csatlakozásuk volt az állomáshoz. Balra ettől állt az üvegezett növényház, amely társasági tartózkodásra is alkalmas volt. Ezen keresztül lehetett csak ellenőrzés mellett a nagyon szépen ápolt parkba jutni. A park az egész birtok közepét foglalta el, amelynek központjában egy nagy füves játszótér feküdt. Nyugati oldalán az utca vonalában két teniszpálya volt a prominens személyek számára.


A Herzogék parkja valóban egy kastélypark jellegét viselte. Változatosabb, ápoltabb növényzeti formák, különleges trópusi vegetáció, műkőből készült, allegorikus szobrokkal díszes szökőkutak és vízmedencék, geometrikusan elrendezett hosszú sétányok, egyenesre vágott sövények között rejtett tisztások fogadták a sétálót. Mindaz, amit egyébként csak az „úri kastélyok” parkjai kínáltak. (A korabeli fényképek tanúsága szerint a park egy része a 2. világháború után is megmaradt, mai Köztársaság téri részén zöldövezet van).
A Gácsi út felől közelíthették meg a parkot és raktárépületeket a kiszolgálók. Itt a kertészek zöldségfélék és virágok termesztésével foglalkoztak, hogy a nagyszámú „kettőscsalád” (Herzog és Kohn) ellátását szolgálják. A Búza tér felől még látható volt a Kohn-család egyemeletes 19. század stílusában készült épülete, egy gabonaraktár és a nevezetes Apolló mozi szecessziós portálja.
A Herzog-család is igen nagy társadalmi életet nyújtott prominens vendégei számára, akik a politikai, gazdasági és nem kevésbé a korabeli kultúra köréből látogatást tettek a családnál. A Heksch-családdal szemben konkurensként léptek fel, habár a Herzog-család anyagi kapacitása és személyi kapcsolatai jóval felülmúltak mindenkit.


A Herzog és Kohn Szeszfinomító gyárat (rum és likőrgyár, sör- és bornagykereskedés) 1891-ben alapította Herzog Ignác és Kohn Dezső. Tíz évvel később már országos hálózatú szeszfinomító. A gyártelep nagy része 1911. július 29-én villámcsapás következtében leégett (a tüzet okozó szesztartályt csak 4 nap után tudták eloltani). Rövid idő alatt újraépítették. Az 1920-as években a „Szeszfinomítógyár, szesz szabadraktár, szeszdenaturálótelep” egyike volt a város területén megmaradt és működő gyáraknak. Irányítását 1929-ben Herzog Sándor vette át, 1929-ben Herzog György is belépett a cégbe. Átlagosan 35 munkást és 10 tisztviselőt foglalkoztatott. Az üzem a II. világháború után RISO konzervgyárként vált ismertté, s egészen 1990-ig dolgozott. Nagy mennyiségben dolgozott fel gyümölcsöt, melyekből főleg konzerveket, ecetet, gyümölcsleveket, gyümölcsborokat állítottak elő.
 
(Szöveg: Puntigán József. A képek az egykori teret ábrázolják, rájuk kattintva nagyobb méretben nyílnak.)

2014. augusztus 17., vasárnap

Programajánló augusztus 18 – 24


Idén 765 éves Losonc (Fotó: Puntigán J.)
A héten Budapesten nem maradhat el a tűzijáték, Losoncon meg a 4 napos Városnapok, szóval buliiii van!
Mellesleg, aki még/már ma is bulizni szeretne, az ugorjon el Fülekre, ahol este 9-kor a legendás BIKINI együttes koncertezik, előtte 19.30-tól Steve Misík & Co az előzenekar, kapunyitás 7 órakor. Belépőjegy a helyszínen 9 euró.

Füleken amúgy augusztus 18-án Szent-István napi ünnepséget tartanak a VMK-ban, az MKP által rendezett eseményen fellép a Magyar Állami Népi Együttes. Berényi József és Szvorák Zsuzsa is beszédet mondanak, kezdés 19.00 órakor, belépődíj 1 euró.

Augusztus 21-én csütörtökön Losoncon délután 3-kor a Városházán a Házasságkötő terem előcsarnokában nyitják meg az Ősöktől az utódokig című kiállítást, amely az 1. világháború és a holokauszt évfordulója alkalmából tekinthető meg szeptember 30-ig.

És akkor csütörtöktől vasárnapig Losoncon nincs megállás! Annyira gazdag programmal készültek idén a szervezők, hogy csak a legérdekesebbekből mazsolázok: mindjárt augusztus 21-én délután 15.00 órától a zenéé a főszerep, többek között fellép az Oravia Deep Purple, az LC/DC és a legendás Fredy Mercury hasonmás, akinek a hangja egész elképesztő... Éjfélig meg diszkó.

Pénteken is sok zene lesz, közben átadják a város díjait, ismét megpróbálnak rekordot is felállítani, este pedig jön többek között a kassai NO NAME meg a losonci REvoLUCIE, és éjjel 1 óráig ismét diszkó.
Közben a gyermekeknek külön pódiumon meseelőadások futnak 13.00 – 18.00 óra között, arcfestéssel meg mindennel ami ehhez kell.

A szombat a népzenéé, de lesz veterán autók találkozója is Mr. Psycho & Dark Angels fellépéssel, este pedig jönnek a brazil dobosok és táncosnők, hogy végiszambázzanak a városon.
Közben lesz etnó party is külön cirkuszi sátorban, és a szombat esti utcai táncmulatság egész éjjel 2-ig tart majd. A gyermekek szombaton is nézhetik a meséket pont úgy, mint pénteken.

Akinek ebből az egészből nagyon elege lesz, és egy kis nyugalomra vágyik, az elmehet például moziba, ugyanis ott 13.00 órától ingyenes filmvetítés zajlik majd, 4 különféle filmet is levetítenek.

Vasárnap pedig az egész város kiköltözik a ligetbe, ott ugyanis középkori napot tartanak majd 11.00 – 21.00 óra között. Különben a pavilon környéke nagyon érdekes látványt nyújt, kivágták a bokrokat, az egész liget sokkal szellősebb és áttekinthetőbb, szokni kell, az biztos...

Kísérő rendezvényként természetesen nem maradhat el a hagyományos Nógrádi Vásár, a Sörfesztivál, idén babgulyásfőző verseny is lesz, meg 6 ország mérkőzik meg bocciaban, de ahogy említettem a program ennél sokkal de sokkal gazdagabb, úgy gondolom mindenki megtalálhatja a leginkább neki tetsző műsort, elfoglaltságot.
A városközpontban lakóknak pedig kitartást a hangzavarhoz!

És szeretném még egy érdekes programra felhívni a figyelmet: vasárnap 16.00 órai kezdettel a panyidaróci kultúrházban Falunk történelmének felidézése című beszélgetésre kerül sor a Palóc PT szervezésében.

Mindenkinek kellemes hetet, jó szórakozást, mondanám hogy azért mindent csak mértékkel, no de ki vagyok én, hogy ebbe belebeszéljek?

2014. augusztus 15., péntek

Még egy hónap!

Bővebb infó ITT (katt)
Gondoltam szólok, hogy még egy hónap van a blogon zajló fotópályázat végéig, lehet küldeni a fotókat!
A Losonc - én így szeretlek! kiírásba úgy vélem minden belefér, a város, a felhők, az emberek, a falevelek, pocsolyák, napsütés, eső, holdvilág, és még ennél is több… kinek mi jut eszébe.

Lenne egy kérésem is: az lenne az igazi, ha sokan tudnának a blogról losonciak és a környéken élők. Minél több ember tud rólunk - és legfőképp majd a rendezvényekről -, annál nagyobb az esély a sikerre. Ősztől folytatódnak majd a Klubszerdák is, ötletünk van rengeteg, az lenne az igazi, ha minél szélesebb körben tudnánk megszólítani az embereket. Ehhez azonban a Te segítségedre is szükségünk van kedves Olvasó!  

Szólj rólunk családtagjaidnak, barátaidnak, ismerőseidnek, kollégáidnak, de a szomszéd néninek, bácsinak is, aki nem internetezik. A rendezvényekhez továbbra is szeretnénk majd plakátokkal telerakni a városi kirakatokat, sőt, ha minden igaz, a kultúrház előtti üveges vitrinben is helyet kapunk a Kármán Színházas plakátok mellett – aminek nagyon örülünk!
Szóval ha tudsz, kérlek segíts! Ha úgy gondolod, hogy értelme van a blognak, terjeszd jó hírünket! Köszönjük!

Várjuk tehát a fotókat, az új olvasókat és már most elárulok egy titkot: szeptemberben 1 éves lesz a blog, tartunk blogszülinapot is. A legszebb ajándék pedig az lesz, ha gyarapodik az olvasótáborunk, és egyre többen járnak majd el a Klubszerdás és egyéb rendezvényeinkre is.

2014. augusztus 14., csütörtök

165 éve pusztult el Losonc városa

Egy kis történelmi visszatekintés...

Losonc legtragikusabb időszakát élte meg 165 évvel ezelőtt, amikor 1849. augusztus 7-9 között a Grabbe tábornok vezette orosz seregek bosszúból a földdel tették egyenlővé a várost.
Az 1848-as szabadságharc első jelentős forradalmi eseményére, a Losonci csatára 1849. március 24-én a város főterén (ma Kubinyi-tér) került sor. Ekkor Beniczky Lajos honvédőrnagy vezénylete alatt egy maroknyi magyar csapat, a városban tartózkodó, többszörös túlerőben lévő osztrák hadtestet futamította meg, s tette hadizsákmányává a katonáit és felszerelését. Egyetlen áldozata Debrődi János volt, aki ezzel a csata hőse lett.

Beniczky Lajos

A csata kiváltotta az osztrák seregek haragját, de ekkor még aligha gondolt valaki arra, hogy alig négy hónap múlva a város teljesen elpusztul. A történésekről a későbbi évtizedek folyamán többen is beszámoltak. Ezen eseményről idézzük a Losoncz és Vidéke c. lapban 1887-ben megjelent kevésbé ismert írás egy részletét, amely Losonc múltját ismertette, részletesen beszámolva pusztulásáról is: „Nyári mulatságait a kies fekvésű losonczi fürdőben tartotta a városi közönség, valamint a tugári fürdőben. Nem is volt együtt annyi czigány sehol, mint Losonczon. Bunkó társasága is itt szerepelt. Eme virágzó városkát azonban újból a pusztulás és enyészet fenyegeti. - Vize nem volt, ez soha sem ártott neki - de a másik elem, a tűz ötödször látogat el hozzá. […] a guerillák az orosz hadsereg (talán) hátvédét, a mely tisztekkel együtt körülbelül 100 emberből állt, Losonczon megtámadták s közülök 3 tisztet lelőttek, a többit elfogták, azután a legénységből is elesett egy pár, mindezt Grabbe orosz tábornok Losoncz megsarczolásával, iszonyú rablás- és fel-gyújtásával ezerszeresen fizette vissza. 


Keserves órái voltak Losoncznak 1849. aug. 7. és 8-án, amikor másfél napig iszonyú rablás, fosztogatás és ütlegelés dühöngött a kozákoktól bekerített városban! Végre aug. 9-én délután miután már semmit sem lehetett rabolni, fölcsillant a veres kakas, rövid idő alatt lángtengerré vált a város, a felköltött szél izzó hullámokat vet szerte szét a háztetőkre s a város, mely száz éves munka után, nehéz verejték cseppek között föllendült, három nap alatt romhalommá változott; lakosai pedig koldusbotra jutottak. Számtalan család annyira tönkre jutott, hogy egy fillére sem maradt, s ha az irgalom keresztényi kötelességet nem gyakorol, az éhhalálnak kellett volna martalékjául esniök. Midőn a lakosság összegyülekezett s megtelepült, összes számuk mind a két városban csak 1400-ra ment. A többi mint földönfutó, vidékre kényszerűlt menni. 344 ház égett el. A tűzvészből csak 32, a kertekben s a város szélein álló kis lakóház maradt menten. A többi mind elégett és lakhatatlanná lett. 


A kár nem tekintve azt, hogy a magyar pénznek beadását rendelő parancs következtében Losonczon 70.000 pengő forint adatott be, valami öt millióra rúgott. A nagymérvű őszi esőzés következtében a tűz által megkímélt falak omladozni kezdtek s a mit az oroszok kezei meghagytak, azt az elemek pusztították el. Közelgett a tél, hajléka csak a tehetősebbeknek lett; a nagy rész ruha, födél nélkül volt, pinczében és kalibában kellett a kemény telet tölteniök. A virágzásnak indult középületek, Losoncz szellemi kincsei, mind oda vesztek. A reform. egyház gazdag könyvtára, a város levéltára, sőt a megyének Losonczon volt irományai és jegyzőkönyvei is örökre elvesztek”.


Az épületekben talált tárgyakat, bútorokat a cári katonák a katolikus templom előtt, a mai Kubinyi téren meggyújtott máglyán égették el. A városnak alig három háza maradt meg. A Kubinyi család tagjai a Gácsi utcai emeletes házuk törmelékei között, a hamu alól puszta kézzel próbálták megmenteni az értékes gyűjteményeik darabjait (madártojások, az ipolytarnóci megkövesedett fa darabja, könyvtár, régészeti leletek gyűjteménye stb.). Losonc 4000 lakosából alig 1400 maradt a városban, a többit megölték vagy elmenekült.


A pusztulás csodával határos módon a város addig sohasem tapasztalt újjáéledését hozta magával. Ehhez jelentős mértékben járult hozzá Vahot Imre kezdeményezése, amelynek eredményeként az ország számos települése és egyéne nyújtott segítséget a lakosoknak. A város vezető személyiségei, közöttük Jeszenszky Soma, Gyürky Pál, Tóth Mihály, Pekár Lajos, ifj. Szilassy József, Farkas Károly, Szatmáry István, Szígyártó Soma, Búsbak Ádám, Keller Sámuel minden tőlük telhetőt megtettek a város újjáélesztésért. Kubinyi Ágoston 5000 kötetet ajándékozott az új városi könyvtár létesítéséhez.

sorsjegy (mindkét oldala), amit 1849 után kiadtak Losonc megsegítésére


Losonc, inkább csak mesékben létező módon alig húsz év alatt újjászületett, s addig sohasem tapasztalt fejlődésnek indult, meredek ívű fejlődését azután az 1. világháború és súlyos következményei állították meg.

Puntigán József

2014. augusztus 13., szerda

Könyvajánló 44

Azt írja a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikvárium: küldjük a következő könyvajánlót, ami ezúttal egy világsiker. Noha a vélemények a műről megoszlanak - hiszen ez nem egy felületes olvasmány - a több mint húszmillió világszerte eladott példány önmagáért beszél.
 
WM. Paul Young
A viskó 
Ahol a tragédia megütközik a örökkévalósággal

Immanuel Alapítvány, 2013

Világszerte több, mint 20 millió eladott példány!
Immár a 8. utánnyomását veheti kezébe A Viskó című, világszerte páratlan sikernek örvendő regény Magyarországon is rohamosan növekvő olvasótábora... A Viskó (The Shack). Egy regény, aminek sikerével - és tartalmával - még a Forbes Magazin is foglalkozott! Nem gyakran fordul elő! (2009. június 8.) Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára. William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idõ alatt több mint 20 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet a mai nemzedékre, mint a Zarándok útja a maga idejében. A sokat megélt színésznő, Demi Moore a Twitteren keresztül ajánlotta rajongóinak és férjének, mivel Ő maga "sorsfordító erejű" üzenetre talált a könyv elolvasása közben.

A kötet a Phoenix Könyvesboltban és Antikváriumban megvásárolható, ára: 10,40 euró.

2014. augusztus 12., kedd

A Köztársaság tér (2.)

Érdemes megemlékezni a tér egykori épületeiről:

Apolló Filmszínház


A város első mozija a tér nyugati részén, az egykori Bellus ház telkén épült fel. Az építtető Marosi Mátyás, a városban akkor már nagy sikerrel működő Apolló mozgófénykép-színház tulajdonosa 1911-ben sikeresen kérvényezte a Városi Tanácsnál azt, hogy mint azt a Losonci Újságban olvashatjuk egy modern követelményeknek megfelelő „nagyobb szabású mozgó-színházat építhessen.” Az épület terveinek elkészítésével Schmidl Sándor, helybeli építészt bízták meg.


A Losonci Újság beszámolója szerint „…pazar fénnyel és a legmodernebb színházi kellékekkel lesz berendezve éspedig: vasfüggönnyel, mely maga is horribilis értéket képvisel, vízvezetékkel, záporkészülékkel, mely a mozi tűzbiztonságát célozza. A terem díszes homlokzata nagyban fogja emelni a színház fényét. A nézőtér 120 páholy ülésből és 700 székből fog állni. A székek a budapesti Vígszínház székeinek a mintájára készülnek önműködő s felcsapó szerkezettel. A mozi a legmodernebb színházi kellékeket, mint zsinórpadlás, süllyesztő, öltözők sem fogja nélkülözni. S így a mozi alkalmas lesz kabaré, koncert és jótékony előadásokra…” Rekord gyorsasággal épült fel, 1911 októberében nyitották meg.


Marosi 1912 júliusában a tulajdonjogát addigi társainak Schmidl Sándor és Ernő losonci építészeknek engedte át. 1928-ban Herczog Ignác vásárolta meg és annak bérletét Kunosi Mór részére biztosította. „...a külsőségében uj mezbe öltöztetett és belsejében modern, barátságos színezetű és otthonos kényelmet nyújtó Apollo mozgó. Az egyelőre kellemes meleget szolgáltató központi fűtés a zajtalanul nyitható kényelmes széksorok, a szolid, de annál ízlésesebb színű átfestés mind olyan dolgok, amelyek elengedhetetlen kellékei egy modern mozgószínháznak és az Apollo mozgó az átrenoválás után mindezt megkapta, illetve nyújtja a közönségnek…” – írta róla a Magyar Hírlap tudósítója 1935-ben.


A 2. világháború után raktárként használták, 1967-68-ban bontották le.

Heksch-ház és fadepó

A tér északkeleti részét szinte teljesen betöltötte a Heksch-ház és az ahhoz tartozó fadepó. A tulajdonos család egyik utódja Hidasi József ma Németországban él. A város egyik legértékesebb szecessziós épülete volt, 1910-ben készült el. Tervező építésze Lechner Ödön tanítványa és munkatársa, a budapesti Vágó József volt. A család, Heksch József, a város legnagyobb épületfa-kereskedelmi cégét a hajdani Búza tér (vásártér) mellé telepítette. A később raktárral kibővített telepet a városban „fadepó”-ként ismerték. Ennek délnyugati sarkában építette fel később – fia, Béla számára – a korának, státuszának, és a nagypolgári életmód igényeinek megfelelő prominens lakóházat.


Az épület alaprajza L-alakú volt, az L-alakot bezáró szűk, kövezett udvart a szomszédos ház tűzfala zárta le. Szobák, szalon, márványterem volt benne, ahol gyakran jöttek össze barátok, családtagok, meghívott vendégek. A tervező átriumszerű térre törekedett, mely árnyékos, levegős tartózkodást, rendezvények esetén diszkrét kijáratot biztosított a vendégek számára.


Az első világháború után a ház elvesztette eredeti reprezentatív jelentőségét. A „márványterem” eredeti funkciója megszűnt, lezárták, a szalonokat csak „prominens” látogatók előtt nyitották meg. Az épület állaga a 2. világháború után gyorsan romlott, a ma helyén álló lakótelep építése előtt az 1960-as évek végén bontották le.

(Szöveg: Puntigán József. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)

2014. augusztus 10., vasárnap

Programajánló augusztus 11-17.

Egy kis szomszédolás :-)
Én nem tudom, másnak is olyan gyorsan telnek a napjai? Egy hete ilyenkor épp Alsósztregovára készültünk a Madách-kastélyba, aki ma nem szeretne otthon maradni, az elugorhat Fülekre, a XI. Zenésztalálkozóra, ahol 16.00 órától fellép többek között Mr. Psycho & Dark Angels is és a Majdnem Edda, sok egyéb zenekar mellett.

Különben meg Losoncon is javában zajlik az uborkaszezon, de ez főleg a közelgő nagyszabású 4 napos Városnapoknak tudható be, ahol rengeteg látnivaló és program várja majd az érdeklődőket.

Addig meg lehet Füleken hangolódni, ugyanis ott már ezen a héten, augusztus 15-17. között megrendezik a Városnapokat és XXIV. Palóc Napokat. Kezdődik az egész a Városi Múzeumban, ahol a A füleki pálmától a világhírű kakasig című új állandó kiállítást nyitják meg pénteken 16.00 órakor.
Aztán estig tart a műsor a VMK előtti színpadon, fellép többek között Szvorák Kati is. Szombaton reggeltől vásár és mindenféle érdekes attrakció, este pedig a budapesti Körúti Színház Katyi című zenés vígjátéka látható. A vasárnapi program többek között a füleki Zsákszínház Tortúra című előadása este pedig BIKINI koncert. Részletes program minden egyéb tudnivalóval ITT olvasható.

Aki ennél csendesebb dologra vágyik, az látogasson ki Losoncon augusztus 16-17-én a Városháza előtti parkolóba, ahol az egyre közkedveltebb PETANQUE játék versenyzői mérik össze erejüket reggel 8.30-tól este 20.00-ig, lehet menni szurkolni, nézelődni, érdeklődni, a mezőny nemzetközi, belépődíj nincs.

Ha még van ember, aki nem látta a Bohumil Hrabal Szigorúan ellenőrzött vonatok című regényéből készült Oscar-díjas filmet Jiří Menzel rendezésében és Václav Neckář főszereplésével, az szombaton augusztus 16-án ingyen megteheti a ligeti kerti moziban este 21.00 órától.

Vasárnap a losonci tó környéke kutyaugatástól lesz hangos, ugyanis KUTYAKIÁLLÍTÁST rendeznek ott reggel 9.00 órától. Délután pedig a losonci LEGENDROCK együttes szórakoztatja majd a résztvevőket.*

Szintén vasárnap a gyermekes szülőket várják a Vásárcsarnokba, ugyanis gyermekruházati börzét tartanak ott 8.00 -12.00 óra között, ruhákon kívül egyéb eszközök, játékok, stb. is gazdát cserélhetnek.

Természetesen a Nógrádi Múzeum és Galéria is várja látogatóit, ahol péntekig még látható a LEGO kiállítás, gyermekes szülők és örökifjak előnyben (!), ill. a hagyományos Kerámia Szimpózium munkáiból rendezett tárlat is megtekinthető szeptember 28-ig.

És nem szabad megfeledkeznünk a Szabó Gyula Emlékházról sem, ahol csütörtökönként várják a látogatókat 14.00 – 17.00 óráig ill. más napokon telefonos bejelentkezést követően.

Kívánok mindenkinek programokkal telített hetet, jó pihenést! Ja, jut eszembe, már eltelt 10 nap a rendelkezésre álló 6 hétből, a blogon FOTÓPÁLYÁZAT zajlik, várjuk a fotókat továbbra is!

(a színessel jelölt szavak hivatkozásokat rejtenek, rájuk kattintva bővebb információk olvashatók)
* frissítés (aug. 12.): sajnálatos módon a város oldalán rossz dátummal jelent meg a rendezvény, amely már most vasárnap - aug. 10-én - lezajlott... Én kérek elnézést!

2014. augusztus 9., szombat

Ez már történelem! (8)

Ahogy ígértem ma foglalkozunk egy keveset a Csemadok egyéb dolgaival, illetve a nagy vihart kavart János vitéz előadással is.

Csoportkép az előadás készítőivel

A krónika ezekről így ír:
1950-től a Csemadok a városi hangos híradón keresztül Csemadok félórákat sugárzott. Az első szerkesztő csoportot Böszörményi László vezette, később ezt az igényes munkát Domborovszky József, a Csemadok egyik lelkes tagja vette át. 1952-től egészen haláláig rendszeresen szerkesztette hetente a Csemadok félórákat. Ezekben az adásokban a város lakossága értesült a Csemadok munkájáról, terveiről. Az adásokat kultúrműsorral tarkították.

Jelenet a darabból, előtérben a zenekar is felsejlik

A Csemadok székházban a Fučík utca 24 szám alatt a helyi szervezet munkája állandóan szélesedett. Megkezdte munkáját a könyvtár is, mely igen látogatott lett, mivel egyedüli könyvtár volt a városban, mivel a többi könyvtár a háború folyamán megszűnt. A front után szétlopkodták a még meglévő könyveket, kifosztották a több ezer kötetes városi könyvtárat, az akkori városi vezetők és a karhatalom engedte, hogy a magyar könyvek ezreit máglyára hányják. Néhány könyvet tudtak csak megmenteni a tűztől. Így pusztult el az ipartársulat, a kereskedelmi kör, a polgári kör, az egyházak több ezer magyar könyve is. A könyvtáros munkáját Sinka József tag vállalta, aki 1950-túl 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1952-ben jött egy rendelkezés, hogy a könyvtárban lévő összes Kármán József, Jókai Mór és más magyar írók könyveit el kell Pozsonyba küldeni megsemmisítés céljából. Az ügy nagy vitát váltott ki, de Sinka Gyula az elnök úgy döntött, hogy el kell küldeni a könyveket, melyeket el is küldött postán.

Feltételezhetően Iluska és a tündérek

1951-ben a szokásos Mikulás és Szilveszter esték mellett a Vigadó nagytermében nagyszabású kabarét rendezett az alapszervezet, melyet mulatság követett. A kabarét zsúfolt ház nézte végig, és sokan vettek részt a reggelig tartó táncmulatságon is. Az ilyen kettős rendezés az első, mely az erkölcsi siker mellett jelentős anyagi sikert is hozott. Az összbevétel túlhaladta a 83 ezer koronát (régi pénzben).

A műsorfüzet címlapja

1953-ban a pénzváltáskor érzékeny veszteség érte a helyi szervezetet. Blaskovics László pénztáros a szervezet pénzét nem helyezte el a takarékpénztárban, hanem magánál tartotta, így az összeget nem 1:5 arányban, hanem 1:50 arányban váltották be. Ez pedig 50 000 Kčs esetén jelentős összeget jelentett. Így a szervezet pénztári készlete erősen megcsappant. A szervezet kezdhette elölről a pénzgyűjtést.

Szereposztás a műsorfüzetben

Az 1953-as év Kacsoh-Pongrácz örök szépségű daljátékának előkészítésével és betanulásával telt. Meggyőződhettünk róla mit jelent egy komoly zenés darab előkészítése, betanulása. A szereplők kiválasztása,a zenekar megszervezése, a díszletek elkészítése, az öltözékek beszerzése mellett a János vitéz betanulásánál nehézséget okozott a partitúra. A Csemadok központ csupán a szövegkönyvet és a zongorára szóló partitúrát tudta rendelkezésünkre bocsájtani.

A cselekmény leírása

Nehézséget okozott a partitúra szétírása egyes hangszerekre. A zenekar nem kezdhette el idejében a próbákat, így az előadás bemutatása elhúzódott. A másik nehézséget a zászló kérdés okozta. Milyen zászló legyen: Szűz-Máriás zászló, vagy csak egyszerű háromszínű magyar zászló?

Íme a zászló
 A kérdést a Csemadok központja oldotta meg azzal, hogy háromszínű magyar zászlóval szerepeljenek. A napi sajtóban megjelent majd egy oldalas írás a Csemadok helyi szervezetet tette felelőssé, majd kritizálta a rendezést és a szereplők munkáját.

tessék jól megfigyelni hátul is a szereplőket

majdnem ugyanaz a kép és mégsem

Sok-sok nehézség és még több akadály ellenére elértük, hogy 1954. október 8-án a Vigadó nagytermében bemutathattuk a Petőfi Sándor költeménye alapján írt három felvonásos daljátékot.

királyi pompában

 A nagy gonddal és talán még több szeretettel készült előadást Herczogné Kovács Kató hivatásos rendező rendezte, az énekkart és a zenekart Benyik Zoltán irányította. A rendezésnél még Böszörményi László, Gyura Leo, Tarics Ferenc, Tomsó Béla, Nagy Erzsébet és Vágó Pál is segédkeztek.

jelenet a darabból

A János vitéz előadása minden várakozást felülmúló erkölcsi sikerrel zárult, amit bizonyít az is, hogy Losoncon nyolcszor került bemutatásra mindig telt ház mellett az évben, és a következő évben még kétszer kellett lejátszani.

a díszlet is pazar volt

A szereplők sokat fáradoztak és önzetlenül, kitartóan dolgoztak a darab sikeréért. A köszönet, a jutalom a felettes hatóság részéről a hűvös kritika, a sajtó részéről csúnya, rosszindulatú kritika volt.

ama bizonyos ledorongoló cikk

A magyar sajtóban megjelenő kritika elfelejtette megemlíteni a János vitéz nagy és nehéz szerepét betöltő Szluka Béla nevét, mintha Losoncon címszereplő nélkül adták volna elő. Ez a kimondottan rosszindulatú kritika kissé elkedvetlenítette színjátszóinkat, de nem törte le munkakedvüket.

1955. 1. 28. ÚJ SZÓ:
A magyar burzsoá nacionalizmusról Csehszlovákiában
a 2 oldalas cikkben is zászlóznak

Mai cikkünk kissé hosszabbra sikeredett a szokásosnál, de úgy gondoltam, hogy kár lenne bármit is kihagyni belőle.
(A szöveg teljes mértékben a Csemadok krónikából származik. A színessel jelölt szavak hivatkozásokat jelölnek, a cikkek és képek kattintással nagyobb méretben nyílnak.)