2014. május 30., péntek

Ez már történelem! (1.)

 ...avagy kulturális kiruccanás a múltba

Amint azt ígértem, a losonci Kármán József Színház elmúlt 25 évét bemutató sorozatunk után némi meglepetéssel készülök (aztán hogy ki fog jobban meglepődni azt még nem tudom…).
Miközben azon törtem a fejem, mi kerüljön a blogon a színházi rovat helyére, megemlítették, hogy a Magyar Kulturális Központ szekrényeiben fotókat és plakátokat őrizgetnek az egykori Csemadokos színjátszásról. Mivel a téma ezúttal nem az utcán, hanem a szekrényben hevert, neki is álltam beszkennelni a többé-kevésbé rendezett anyagot. Sajnos az archívum nem teljes, vannak darabok, melyekhez csak fotókat találtam, másokhoz van műsorfüzet is, néhányhoz pedig plakát is.
Megkaptam viszont az egykori Csemadok krónikát, melyet ugyan 1976-ban vetett papírra Bodon Géza, azonban az eseményeket 1949-től tárgyalja.

Kicsit már megviselte a történelem

Közben kiderült, hogy az Új Szó című – akkor még heti, mostanára napi – lap teljes archívuma fent van az interneten. Így nekiálltam ott is kutakodni, találtam is már néhány érdekes cikket a losonci Csemadokkal és színjátszással kapcsolatban.
Mivel sem időm, sem energiám nincs arra, hogy ezzel kapcsolatban alapos kutatásokat végezzek és kifaggassam a még élő szereplőket, ezért ez egy nagyobb vonalakban felvázolt, a történelem távlatából olykor rácsodálkozó kis barangolás lesz a – ahogy azt a korabeli sajtóban írták – lučeneci második világháborút követő kulturális életre.

Az előzmények:

Az egész történet pár évvel a háború után kezdődött, amikor 1949. március 5-én Pozsonyban megalakult a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). Losoncon már január 28-án összeült a körzeti magyar kultúrcsoport megalakulását előkészítő bizottság.

az eredeti jegyzőkönyv másolata

Az erről fennmaradt jegyzőkönyvből idézek: „Jelen voltak: a bratislavai párt-központ részéről Kugler elvtárs, mint előadó, az MNV részéről Marko elvtárs, az OV részéről Solcz titkár és Feig elvtársak, az opatovai textil-üzemi sejt két tagjai Sinka és Barta elvtársak, három vidéki csoport, nevezettek Veliká, Panické Dravce és Jelšovce is képviselve voltak egy-egy taggal, az utca sejtekből Weil és Gyifko elvtársak voltak jelen.
Kugler elvtárs jelentése szerint az áttelepítés megszűnt, a magyar ajkú lakosság állampolgárosítása folyamatban van…”

még írógépen gépelve

Természetesen nem maradhatott el az ötéves terv, a szocializmus, kommunizmus, pártpolitika felemlegetése sem, továbbá: „Munkásszínpadok felállítása minden vidéki csoportnál, politikai és gazdasági előadások rendezése, tudományos, irodalmi és művészettel foglalkozó népszerű előadások tartása… dalárdák és zenekarok szervezése.”


1949 márciusában Losoncon is megalakult a helyi Csemadok szervezet, melynek első elnöke Nagy István, titkára Sinka Gyula, pénztárosa Hollós Lajos, jegyzőkönyvvezető Krajcsi Erzsébet (Riasz Gyuláné), kultúrfelelős Vágó Pál és Böszörményi László lett.

Ezt így mappába rendezve találtam, ezért ilyen

„Az új vezetőség azonnal munkához látott és sikerült is a Csemadok helyi szervezet részére a volt Buzatéren (Május 1 tér) az Apolló mozi mellett lévő volt kocsmában helyiséget biztosítani. A megnyitáskor szűknek bizonyult első klubhelyiségben aztán forgalmas napok következtek. Az itt élő magyar lakosság színe-java áldozatot nem ismerve látott a munkához.” A kis, és a háború után erősen elhanyagolt helyiséget rendbe hozták és mivel a Csemadoknak nem volt pénze, a tagok maguk hordták össze a helyiség berendezését is.
Az esti fő szórakozás a sakk volt. Megalakult az énekkar is, mintegy 80 fővel. Az énekkar első karnagya Kuloványi Lajos lett, nagy mértékben kivették részüket a dalárda életében és a szervező munkában Ferencz Vera, Kropka Irén, Tarics Ferenc, Thomka Pál, Miskey Zoltán, Zagyi István, Tomsó Béla, Jedlicska Jánosné, Molnár Juliska.

A fénykép hátoldalán ez áll: a losonci Csemadok-énekkar (1950?)

„Losonc város kultúrája régebbi eredetű, melynek magját az itt élő magyarság képezte. A Magyar Dalárda már 1940-ban ünnepelte megalakulásának 80-ik évfordulóját.” Az „Egyetértés” elnevezésű munkásdalárda a század elején alakult és 1945-ig működött. „Így a Csemadok keretében megalakult dalárda tagjai is nagyrészt azokból tevődött össze, akik már zsenge koruk óta szívták magukba a dal szeretetét...”

(Erről most a Galáris klubszerdai fellépése jutott hirtelen az eszembe, mármint a zsenge korról és a dal szeretetéről...)
Legközelebb az 1950-es évet vesszük górcső alá, amikor a dalárda mellett a színjátszók is teret kapnak, és szót ejtünk a nagy sikerű Petőfi-estről is.

(Szöveg: T. Éva, fotók: Csemadok archívum; dőlt betűs idézetek: jegyzőkönyv és Csemadok- krónika)

2014. május 29., csütörtök

Klubszerda - Gyermeknap felnőtteknek (összefoglaló)

Úgy hiszem sajnálhatja, aki nem jött el szerdán 17.00 órára az MKK-ba, nagyon jó volt ugyanis a hangulat. Mivel közeledik a gyermeknap, és az jár a felnőtteknek is, mi sem fogtuk nagyon vissza magunkat, jól szórakoztunk.
Először is bemutatkozott a Galáris énekegyüttes, és meg kell hogy mondjam, nagyon ügyesek a lányok, még ráadást is kértünk tőlük, mire elénekelték a fellépés előtt autóban begyakorolt frappáns dalocskát! Gratula - nekik és a felkészítőiknek is!

Magtamás Zille, Demecs Boróka, Anderko Borbála, Magtamás Csilla,
Fekete Emma, Demecs Virág

Mivel a Klubszerda témája a magyar népmesék volt, ebből is kaptunk ízelítőt, mégpedig Barta Barbara előadásában:

Barta Barbara

Aztán amíg a gyerekek a fellépő ruhából az emeleten átöltöztek "civilbe", addig mi odalent jól belevágtunk a "téma közepibe", ugyanis minket a népmesék pajzán oldala érdekelt elsősorban. A témát felvezette és a részleteket kibontotta a tegnapi Klubszerda háziasszonya, Demecs Andrea.

Demecs Andrea

Többek között erről volt szó (most magyarázzam? ugye értjük?)


Mivel a vajdasági, székely és palóc pajzán népmesékből több gyűjtemény is született, ezekből is felolvastunk néhány csiklandós történetet:

Andrea
Hajnalka
Éva

A közönség is figyelt, annál is inkább, mert szóltunk, hogy a végén játszunk egyet. Játszottunk is, néhány egyszerű kérdésre kellett válaszolni, és a sorsolást követően már megint Kovács Barbi nyert - úgy látszik a hely szelleme kedveli őt...

Balra a nyertes: Kovács Barbara

A végére maradt a legjobb, Duray Éva megajándékozott minket két nagyon frappáns történettel, és több még frappánsabb találós kérdést is feltett, derültünk is a megoldásokon rendesen.

Duray Éva mesél

Köszönet mindazoknak, akik ott voltak, az előadóknak - kicsiknek és nagyoknak, legfőbb technikai munkatársunknak Galcsik Karcsinak, fotósunknak Puntigán Józsinak, és külön köszönet az est háziasszonyának, Demecs Andinak, aki keresett, kutatott, összegzett, majd megosztotta velünk is!
Jó volt na!

Ennyire jó!

Már most mondom, hogy legközelebbi Klubszerdánk június 11-én egészen speciális lesz! Szórakoztató műveltségi vetélkedőt tervezünk "LOSONC SZERETLEK!" címmel, melyre egyének és csapatok jelentkezését várjuk. Aki nem szeretne játszani az is feltétlenül már most írja be a naptárába ezt a dátumot, és majd jöjjön is el, ugyanis a garantált szórakozáson kívül új ismeretekkel is gyarapodhat Losonccal kapcsolatban. A nyertes csapat értékes ajándékkosarat kap!

(Szöveg: T. Éva, fotók: Puntigán József)

A május 28-i Klubszerdáról még több fotó a blog fb oldalán, pontosabban ITT.

2014. május 28., szerda

Könyvajánló 33

A losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikvárium e héten Szegő András, a Nők Lapja című hetilap egyik szerzőjének interjúkötetét ajánlja figyelmünkbe, melyben a szerző ismert és főleg sikeres embereket kérdezgetett.

Szegő András
Bombasiker


Duna International Kft., 2011
250 oldal

Mi a siker titka? – tették fel ezerszer a kérdést sikeres embereknek. Szegő András riportalanyai – Fejős Éva, Lajos Mari, Lőrincz L. László, Lux Elvira, Müller Péter, Nemere István, Rácz Zsuzsa, Stahl Judit, Vass Virág, Vavyan Fable – szerint nincs titok: de kell hozzá munka, olykor kemény, olykor játszi könnyű munka, kell hozzá egy csipet szerencse, kitartás, emberi fogékonyság… Tíz különböző műfaj, tíz különböző életút, tíz különböző személyiség, de egy közös van bennük: könyveik ott vannak a sikerlisták élén…

Az interjúkötet a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikváriumban megvásárolható, ára:12,90 euró.

2014. május 27., kedd

A Gácsi utca - IV. rész

B.S. Timrava Gimnázium

A 2. világháború befejezése után a gimnázium 1945. február 5-én mai Kármán utcai épületében „Československé štátne gymnázium s maďarskými pobočkami” elnevezéssel nyílt meg 189 diákkal. 1945. április 12-én a magyar osztályokat bezárták. A szlovák nyelvű „Štátne gymnázium” 1945. április 16-án nyílt meg 370 (64 magyar) diákkal, Miroslav Trnovský igazgatósága alatt. Az iskola 1949. június 29-én vette fel először a tiszteletbeli B.S. Timrava megnevezést, majd a különböző iskolatípusok változásai után 1970 őszén lett az Iskolaügyi Minisztérium 2348/1970-II/2 alapítólevele alapján újra Gymnázium Boženy Slančíkovej Timravy v Lučenci. A mai épületet 1959-ben kezdték el építeni, ahová az iskola 1962 szeptemberében költözött be. A tornaterem és az iskolai étkezde csak 1963 őszén készült el.


A főbejárat oldalfalán található az a szlovák nyelvű emléktábla, amelyet a losonci Állami Gimnázium alapításának 100., a Csehszlovák Állami Reálgimnázium megalapításának 50. és a felszabadulás utáni újra alapítás 25. évfordulója alkalmából lepleztek le 1969. október 22-24-én. Szövege: „STO ROKOV ZALOŽENIA ŠTÁTNEHO GYMNÁZIA V LUČENCI, / 50 ROKOV OD VZNIKU ČESKOSLOVENSKÉHO ŠTÁTNEHO / REFORMOVANÉHO REÁLNEHO GYMNÁZIA V LUČENCI, 25 ROKOV / OD JEHO OBNOVENIA PO OSLOBODENÍ SOVIETSKOU / ARMÁDOU V ROKU 1945.//
KLADIEME TÚTO PAMÄTNÚ TABUĽU AKO PREJAV VĎAKY / A UZNANIA TVORIVEJ PRÁCE ŠKOLY PRE BLAHO / PRACUJÚCEHO MESTA A CELEJ NAŠEJ SPOLOČNOSTI / LUČENEC 1970”.


A főbejárattal szemben található B.S. Timrava mellszobra, melyet a Matica slovenská és Ing. Ľudovít Mišík ajándékoztak a gimnáziumnak. Alkotója Alina Ferdinandy az 1960/61-es tanévben.  Szövege: Božena / Slančíková / Timrava / * 2. októbra 1867 / + 27. novembra 1951.


Az épület előtti parkban a losonci JNB közreműködésével 1969. október 5-én leplezték le B. S. Timrava írónő egészalakos szobrát (Alfonz Grom, Ing. arch. Jozef Chrobák szobrászművészek alkotása). Szövege: „TIMRAVA”.

A Polgári fiúiskola

Az iskolát hivatalosan 1920. január 1-én nyitották meg. Bodický Dániel, tanfelügyelő az állami elemi szlovák iskola 5. osztályát minősítette át első polgári osztállyá. Ezt a közoktatási minisztérium 1920. április 14-én kelt végzésével hagyta jóvá azzal, hogy a szlovák polgárinak fontos politikai rendeltetése lesz a városban. Az 1920-as iskolai évben 2 osztályban 52 növendéke volt. 1922/23-ban 5 osztályban 147 tanulója. 1928-ig a Szlovák Elemi Iskola szűk épületében volt az otthona. A polgáristák délelőtt, az elemisták délután jártak iskolába. Első igazgatója Šámal Jaroslav volt, aki Pardubicéből került ide. 1922 után a Pilsenből ideszármazott Hodek Václav lett igazgató.


A Városi Képviselő Testület 1923 decemberében foglalkozott először a polgári fiúiskola épületének építésével. Igényelte, hogy az párhuzamos, szlovák és magyar tannyelvű iskola legyen – ekkor „a város hajlandó volt ingyen telket adni, s szükség esetén más áldozatokat is hozni.“ 1924 augusztusában a losonci tanfelügyelőség közölte, hogy nem támogatja a paralel magyar osztályok létrehozását. Az építkezés megkezdését -1 990 000 Kč összegben - 1926. október 5-én a Közmunkaügyi Minisztérium engedélyezte. A város e célra 14 000 négyszögöl terjedelmű telket ajándékozott az államnak, a kivitelezéssel a helyi Daxner és Hermann céget, felügyeletével, beleértve az anyagiak kezelését, a Slovenská Ligát bízták meg azzal, hogy követelje meg a jóváhagyott terv betartását.


Az iskola J. Ballo országos tanfelügyelő jelenlétében 1928 októberében nyílt meg. Tanári karának több mint felét csehországi tanítók alkották. Az iskolának 1930-ban 8 osztályban 274 tanulója volt, akik a losonci és kékkői járás 45 községéből jártak be. Az 1934/35 iskolai évben 10 osztályban és két tanfolyamon 524 tanulója volt. A nemzetiség tekintetében 492 csehszlovák, 31 magyar és 1 német. Az igazgatón kívül 13 tanítója volt.
A magyar polgári fiúiskola pótlását úgy próbálták megoldani, hogy 1932-től a polgári leányiskolába fiúkat is felvettek. Az 1933/34 évben a szlovák intézetbe 425-en jártak (417 csehszlovák, 7 magyar és 1 cigány). A magyar tagozatra 264-en. A szlovák törzsintézetnek 9 osztálya és 1 tanfolyama, a magyarnak 5 osztálya és 1 tanfolyama volt. A szlovák tagozaton 13, a magyaron 7 tanító dolgozott.
1939 után a Polgári Fiúiskola igazgatója Frenyo István lett, aki három tanítóval kezdte meg a tanítást. A szlovák osztályokat megszüntették, a tanulók a közeli szlovák községek iskoláiba mentek át (Tomašovce, Kokava nad Rimavicou). A tantestület az 1939/40-es tanévben 14-re bővült. A tanulók száma 243 majd 271 volt. Volt olyan osztály is, amelynek létszáma meghaladta a 40-et. 1940/41-től az iskola igazgatójává Csanády Miklóst nevezték ki. 1941-ben 350 növendéke volt 8 párhuzamos osztályban. A túlzsúfoltságot részben enyhítette, hogy Füleken is nyitottak polgári fiúiskolát. Az iskola tanára volt Cseh Lajos, festőművész is. Szupkay Sándor és Kis István, a helybeli levente intézetben oktattak. Az iskolában énekkar is működött. A Madách Imre Önképzőkört Richter Vilmos tanár vezette, a „Csaba“ sportkör Szupkay Sándor tanár vezetése alatt dolgozott.


Az épületet 1944. december 20-án bombatalálat érte, a tornaterme és az igazgatói lakás semmisült meg. 1945. április 12-én Ján Bračok lett az igazgatója. Az épületet felújították, 1945. október 1-én Állami Polgári Fiúiskolaként (Štátna meštianska škola chlapčenská) indult meg az oktatás. Az 1953/54-es tanévben az új iskolai törvény értelmében 8 éves középiskolává nevezték át, 1960-ban pedig Kilencosztályos Általános iskola lett. Az épületet 1969-1971 között kibővítették: 6 osztállyal, igazgatói irodával, tanárival, központi fűtéssel és az ehhez szükséges kazánházzal bővült. Jelenleg általános iskolának ad otthont. Az épületet 2009-ben Európai Uniós támogatással újították fel.

(Szöveg és fotók: Puntigán József. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)

2014. május 25., vasárnap

Programajánló május 26 - június 1.

Május utolsó hete következik, a héten a természet eszünkbe juttatta milyen a nyári meleg, most ismét jön az esős idő, de nem baj, mert mint tudjuk: májusi eső aranyat ér!
Az e heti műsorok is aranyat érnek, igazán változatosak:

Mindjárt kedden, május 27-én városunkba látogat a pozsonyi GUnaGU színház, hogy 19.00 órai kezdettel előadja a Nízkotučný život (nejem, nežijem, nemilujem) – „Alacsony zsírtartalmú élet (nem eszek, nem élek, nem szeretek)“ című nagysikerű darabját Petra Polnišová, Zuzana Mauréry és mások szereplésével. A díszletet Peter Janků tervezte. A darab egy fogyókúrás szanatórium kliensein keresztül tükröt tart Szlovákiának, a lightos erkölcsnek – garantáltan jól fogunk szórakozni! Utolsó néhány belépőjegy 14 euróért még kapható.

Szerdán természetesen ismét Klubszerda! Ezúttal a felnőtteknek tartunk gyermeknapot, énekel majd nekünk a Galáris énekegyüttes (aki kíváncsi kik alkotják, jöjjön el!), esti mesét is olvasunk majd, jóóól meg is beszéljük (minden oldalról, alulról felülről), és a végén még játszani is fogunk, palackozott nyeremény is lesz, afféle igazi - felnőtteknek való!
Május 28-án tehát találkozunk 17.00 órakor a Magyar Kulturális Központban, mindenkit szeretettel várunk!

Május 30-án (pénteken) délután 1 órakor valami csuda dolog lesz majd a parkban, megnyitják a „Halösvényt“, erről többet nem tudok, de már csak a kíváncsiság miatt is érdemes lesz oda kilátogatni...
És ha már a közelben járunk, 15.00 órakor nézzünk be a szomszédban lévő Szabó Gyula Emlékházba, ahol meghallgathatjuk a Don Bosco Egyházi Iskola végzőseinek koncertjét.

Ha valaki a motorkerékpár szerelmese (ahogy mondani szokták), az ne felejtsen el pénteken és szombaton kiugrani Gácsra, ugyanis ott már 9-ik alkalommal rendezik meg a nagy motoros találkozót...

És akkor jöjjön a szombati programkavalkád, gyermeknap lesz Füleken is a várban, kivonul oda a rendőrség, tűzoltóság, mindenfélét bemutatnak, lesznek mazsorettek, kofferszínház, harcművészet, néptánc, versenyek – nagyon gazdag program várja a látogatókat 9.30 és 16.00 óra között. A rendezvényre a belépés ingyenes.
Aki inkább Losoncon maradna, az szombaton május 31-én feltétlenül nézzen be a Kármán József Alapiskola és Óvodába, ahol reggel 9-től zajlik majd az élet, szintén Gyermeknapot ünnepelnek, de természetesen a szülőket, barátokat is várják, lesz főzőverseny, 11.00 órától a Helikoffer zenekar, 13.00 órától pedig a Miskolci Illés Emlékzenekar koncertezik, közben kézműves foglalkozások és egyéb események zajlanak majd.

Aki egy kicsit más jellegű kikapcsolódásra vágyik, az látogasson el szombaton 18.00 órakor Fülekre, egyenest a katolikus templomba, ugyanis ott kerül sor a VI. Nemzetközi Melódiák Szárnyain elnevezésű kórustalálkozóra.

Vasárnap pedig már június 1, akik nem voltak restek és időben bejelentkeztek, azok mehetnek túrázni a Novohrad-Nógrád Geopark szervezésében Abroncsosról Somoskőre, akik erről lemaradtak, azok még május 30-ig jelentkezhetnek a következő vezetett túrára Serkéből Ajnácskőre, melyre június 7-én kerül majd sor.

Szintén vasárnap 18.00 15.00 órai kezdettel kerül sor Badiny Jós Ferenc sumerológus szobrának megkoszorúzására is, a helyszín több mint rendkívüli, ugyanis a szobor egy családi ház kertjében található.

Mindenki töltse kellemesen május utolsó napjait, emlékeztetőül pedig csak annyit mondanék, hogy: „Szita-szita péntek, szerelem csütörtök, KLUBSZERDA!

(A színessel jelölt szavak hivatkozásokat rejtenek, rájuk kattintva bővebb információk olvashatók)

2014. május 24., szombat

Színház a liftben – JÁTÉK

Igen, jól olvasod kedves olvasó! Színház a liftben. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy begyömöszölnek egy rakás embert valami teherliftbe, hogy ott színházat játszanak nekik. Ez kérem úgy van, hogy a losonci Kármán Színház egy olyan darabot készül most bemutatni, amely egy liftben játszódik… Amúgy a színpadon, de a főhős beragad a liftbe, és ott a sötétben különböző dolgok történnek vele. Illetve a képzeletében. Vagyis a képzelet és valóság határai összemosódnak…

A reykjavíki lány című eladásról nem szeretnék most többet mondani, meg kell nézni, a látványvilága egészen egyedi lesz, az már most nyilvánvaló.
Főszereplője a Komáromban tavaly különdíjat nyert Setény Öcsi, a címszereplője Csák Évike, vendégeink Salgótarjánból Pünkösdi Mónika és Sándor Zsombor, csupa tehetséges ember! Az előadásban részt vesz még Koncz Anna is, a Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskola diákja.* Kovács Dóra Salgótarjánból.

A darab rendezője ismét Cibula Péter, a Kassai Állami Színház színésze. A losonci társulat oszlopos tagjai ezúttal a hang-, illetve világosítófülkében foglalnak helyett, Csák Pista hangosít, Erdélyi Gábor pedig a fényeket szolgáltatja.

A bemutatóra június 8-án vasárnap este 18.00 órai kezdettel kerül sor a B. S. Timrava Színházban.
Szokásunkhoz híven ismét belépőjegyek nyerhetők nálunk, három szerencsés nyertes páros belépőkhöz juthat (tehát összesen 6 db belépőjegyet sorsolunk ki).
A feladat roppant egyszerű, június 5-ig (csütörtök éjfélig) kell a helyes megfejtéseket megírni a szokásos módon (blog, fb, e-mail), a nyerteseket majd a szereplőkkel sorsoltatom ki a darab próbáján.

A válaszokhoz a blog színházi cikkei nyújthatnak segítséget (külön felhívnám a figyelmet jobb oldalsó sávban található „keresés ebben a blogban” opcióra):

A KÉRDÉSEK:

1. Melyik szerep megformálásáért kapott tavaly Setény Öcsi különdíjat a Jókai napokon?
a) Ivan Sóvárgov – a Bolond vasárnap c. darabból
b) Bütyök – az Antigoné New Yorkban c. darabból
c) Bamba Ferkó – a Paraszt dekameron c. darabból

2. Milyen díjat kapott a losonci Kármán József Színház 2011 januárjában?
a) Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj
b) Jászai Mari-díj
c) Nemzetiségi Díj

3. Melyik darabot rendezte meg utoljára (2011) a Kármán Színházban Vlado Sadílek, vagyis a „Mágus“?
a) Miloš Karásek: A peron
b) Czakó Gábor: Disznójáték
c) Sztefan Canev: Johanna második halála

4. Melyik két országban vett részt színházi fesztiválon (különböző darabokkal és különböző években) a losonci Kármán József Színház?
     a) Görögország és Svédország
     b) Törökország és Dánia
     c)  Albánia és Norvégia

5. És végül egy nagyon könnyű kérdés – fennállásának hányadik évfordulóját ünnepli idén a Kármán Színház?
     a) 20
     b) 25
     c) 30

Jó játékot, kellemes keresgélést kívánok!
Természetesen a bemutatóra mindenkit szeretettel várunk, jegyek a Városi Információs Központban (MIC), a Magyar Kulturális Központban (MKK), illetve majd a helyszínen lesznek kaphatók 5 eurós egységáron.

*javítva: jún. 4.

2014. május 21., szerda

Könyvajánló 32

E heti könyvajánlónk a világvallásokat segít megismerni, kíváncsi embereknek külön ajánlom!

Markus Hattstein
Világvallások
Vince Kiadó, 2008

Az öt nagy világvallás: a hinduizmus, a buddhizmus, Kína vallásai, a judaizmus és a kereszténység szemléletes bemutatása és elemzése kapott helyet a kiadványban. A fejezetek leírják és magyarázzák az egyes vallások világképét, tanítását, a történelembeli alakulását a jelentős istenek, tanítók, a szent iratok ismertetésével, kitérőt téve - többek között - az egyes rendszereken belüli felfogás-különbségekre is. A szöveghez kapcsolódó magyarázó illusztrációk, valamint név- és fogalommutató egészíti ki a fő fejezeteket. A nélkülözhetetlen vallástörténeti fogalmak világos használata és magyarázatai, az alapos szakmai-szerkesztési munka oktatási segédanyagként történő felhasználásra is alkalmassá teszi a könyvet.

A 120 oldalas kötet a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikváriumban megvásárolható, ára: 8,90 euró.

2014. május 20., kedd

A Gácsi utca - III. rész

A tüzérségi laktanya épületei

A kaszárnyák épületeit Adler Károly, építész tervei alapján az 1903-1905-ös években építették fel a város által finanszírozott kb. 1 300 000 korona költséggel. Területe a mai J. Fándly (egykor Legionárska ul.), Jánosík (egykor Chalupkova), Duklai Hősök (egykor Marxova) és a Gácsi utca által bezárt területen volt. A katonaság a kaszárnyák használatáért – beleértve a gyalogsági kaszárnyákat is – bérleti díjat fizetett, ami a városi költségvetés bevételi oldalának egyik legnagyobb tételét jelentette.


Teljes területe 14 katasztrális hold, teljes értéke 2335600 korona volt. 1910-ben közel 1500 katona szolgált benne. Az épületek közül a legszebb az ízlésesen díszített főkapu és hivatalnoki épület volt, amit a Timrava gimnázium környezetének rendezésekor bontottak le 1980 körül.


Az építkezésről így számolt be a helyi sajtó: „…Az épületek számának és alapformáinak meghatározásánál egy ujjászervezett hadosztály tüzérezred részére szükséges helyiségek méretei vétettek fel alapul, amelyek a következő épületek felépítését tették szükségessé: Egy 1 emeletes kapuépület, egy egyemeletes tiszti épület, egy 1 emeletes altiszti lakóépület, hat ütegistálló, két törzsistálló, egy nagy fedett lovarda, két ágyú és szerkocsiszín, egy patkoló kovácsműhely, egy istálló a gyanús egy a beteg és a remonda lovak számára, két egyemeletes raktárépület, végül a melléképületek. 


A kaszárnya telkére érve elsőnek találjuk a kapuépületet, mely a legcsinosabb kivitelben készül, közepén kupolás előcsarnokkal és oldalt kiugró szárnyakkal. Az előcsarnokból jobbra az ügyeletes tiszthez, onnan a pénztárhelyiségbe, majd pedig az élelmiszerraktárba jutunk. A másik szárnyon talál elhelyezést az őrszoba, 10 egy személyre szolgáló, egy közös, egy altiszti és egy hadapródok számára szolgáló börtön. A jobbszárny emeleti részén egy altiszti lakás foglal helyet. A kapuépülettől jobbra a tiszti épületbe jutunk. A nagy és díszes közös étkezőtermen kívül itt van a vívó és tornaterem, a hadapródok szobái és az irodahelyiségek. A kapuépülettől balra van az altiszti lakóépület 11 altiszti lakással, egyszerű kivitelben.
 


A tiszti és altiszti épületek mögött egy-egy legénységi lakóépület talál elhelyezést, majd az ezekhez tartozó 2-2 ütegistálló után ismét két legénységi épülethez jutunk. […] A konyhák, raktárak és egyéb mellékhelyiségek süllyesztett mély földszintben találnak elhelyezést. Az épület alakja hosszszárny, kis kiugró risalitokkal.
 


A legénységi lakóépületek mögött fekvő ütegistállók jellemző vonása, hogy azok u.n. harántistálók, t.i. a berendezésük olyan, hogy a lovak nem a két hosszú, hanem a két rövidebb falnak vannak szembeállítva. […] A facementtel fedett istálló közepén emelkedik ki a takarmányraktárul szolgáló magas padlástér bádogtetőzettel. A törzsistálló, továbbá a gyanús beteg és mondalovak istállója, hasonlóak az ütegistállókhoz, csakhogy kisebb méretűek.
 


Az épületcsoport egyik kiemelkedő része a telektömb északi oldalának közepén fekvő 60 m hosszú és 22.5 m széles fedett lovarda nagy előcsarnokkal, gallerival, istálókkal és mellékhelyiségekkel.
A patkoló kovácsműhely a telek északnyugati részén talál elhelyezést két kovácsoló és nyolcz patkolóhelylyel. Lószerszámok és felszerelési készlet elhelyezésére szolgálnak a raktárépületek, melyek teljesen elkülönítve a fedett lovarda jobb oldalán vannak.
 


Az ágyúszínek mindegyike három üteg számára szükséges ágyuk és szekerek helyéül szolgál és a hátsó legénységi épületekkel egy vonalban talál elhelyezést.
 


A nyílt lovardák, a sorakozótér és a tornatér szintén a telek határvonalán belül esik. Az egyes épületek egymással való összeköttetésére szolgálnak a makadamírozott kocsi és a terméskővel kiburkolt gyalogutak. Az épületek közt szabadon maradó részek begyepesíttetnek és fákkal ültetnek be…”


Az eredetileg Ferenc Józsefről elnevezett kaszárnyát 1919-ig a 16. ágyúezred, a háború utána a csehszlovák tüzérség, 1938-44 között pedig a Horthy-hadsereg használta.


A kaszárnyák alatt a Gácsi és B. Nemcová utca közötti területen kialakított utcákban a hivatalnokok villaszerű lakásai épültek fel. A város 1944-es bombázásakor az épületek jelentős része megsérült. Részben kijavítva azokat, iskolákat (Timrava gimnázium, alapiskolák, tanonciskolák) nyitottak meg bennük, ill. a területen felépített épületekben.

(Szöveg és fotók: Puntigán József. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)

2014. május 18., vasárnap

Programajánló május 19-25.

Már virít a bazsarózsa :-) (fotó: Éva)

Elképesztően gyorsan telnek a napok, nem? Május harmadik hetére kiállításokat és koncerteket tudok ajánlani, aztán az azt követő héten ismét Klubszerda, megint találkozhatunk „élőben” is a losonci Magyar Kulturális Központban.

Addig pedig mindenki szíves figyelmébe ajánlom a Kríž Tamás képeiből rendezett kiállítást a Losonci Városháza házasságkötő termének előcsarnokában. A kiállítás címe: a FÉNY EREJE, a képek a helyszínen megvásárolhatók.

Természetesen a Szabó Gyula Emlékház is töretlenül várja látogatóit; az új és régi tárlat tárlatvezetéssel csütörtökönként tekinthető meg 14.00-től 17.00 óráig, egyéb napokon telefonos egyeztetés alapján.

Hogy ne feledkezzünk meg a Nógrádi Múzeum és Galériáról sem, ott június 6-ig látható a Husz János 1415-ben és 600 évvel később című vándorkiállítás.

Május 21-én egészen rendkívüli eseményre kerül sor a Kubinyi téri katolikus templomban, ugyanis a Kassai Állami Filharmónia szimfonikus zenekara ad koncertet 19.00 órai kezdettel. A Kassai Zenei Tavasz elnevezésű fesztivál alkalmából a losonci koncerten Haydn és Beethoven művek hangzanak el. A belépődíj 4 euró.

A szombati Múzeumok Éjszakája keretén belül a füleki Vármúzeumban három kiállítást is megnyitottak, aki a környéken jár, feltétlenül nézzen be oda.
Fülekre különben szombaton lesz érdemes menni, főleg az Ossian-rajongóknak, hiszen május 24-én a zenekar este 19.00 órai kezdettel a várudvaron ad koncertet. Vendég Steve Misik & Co. Belépőjegy elővételben 7 euró, a helyszínen 10 euró.

Csak szólok, hogy a héten jár le a jelentkezési határidő a Novohrad-Nógrád Geopark által szervezett Abroncsosról Somoskőre tartó június elsejei túrára.

Kívánok mindenkinek kellemes hetet, természetesen továbbra is várom a programinfókat, annál is inkább, mivel lassan már majd készítjük a júniusi előzetest - kár lenne belőle kimaradni!

2014. május 17., szombat

Csak természetesen! - helyes megfejtések

Itt az ideje, hogy a blogon is megejtsük a Csak természetesen! című játékunk helyes megfejtéseinek ismertetését, hölgyeim és uraim, egy rövid biológiaóra következik…

1. A KORMOS SZERKŐ - b) természetesen madár
Méghozzá védett vándormadár, bővebben például itt olvashatunk róla.
Kormos szerkő (Kép forrása)

2. A CSIGAFORGATÓ - c) madár, kagylókat és csigákat eszik
 A Feröer-szigetek nemzeti madara. (Igen, most ki lehet keresni, hogy az hol van...)
Csigaforgató (forrás és bővebben)

3. A SZÉLHAJTÓ KÜSZ - b) kis csalihal
Más néven sneci, vagy szellőkeszeg. Ezen az oldalon nagyon részletesen ismertetik.
Szélhajtó küsz (forrás)


4. A SZIVÁRVÁNYOS BANGÓ - c) növény színes virággal
 Ez a tarka színekben pompázó virág a kosborfélék közé tartozik. A bangókról (orchideafélékről) bővebben itt.
Szivárványos bangó (forrás)

5. AZ ÖLDÖKLŐ ASZAT - c) védett növény
Erről a gyilkos nevű növényről bővebben itt olvashatunk.
Öldöklő aszat (forrás)

6. A FELPILLANTÓ KÜLLŐ - a) hal, egy nagyon ritka küllőfajta
Erről a Dunában élő védett halról itt tudhatunk meg többet.
Felpillantó küllő (forrás)

7. A SZIVÁRVÁNYOS ÖKLE - b) védett hal, petikehalnak is hívják
 Szent Péter halának is nevezik, itt nagyon részletesen írnak róla.
Szivárványos ökle (forrás)

8. A VÍZI HÍDŐR - c) mocsári növény
Bármilyen furcsán is hangzik, ez a növény a hídőrfélék családjába tartozik. Bővebben itt.
Vízi hídőr (forrás)

9. A LAPPANTYÚ - c) éjjeli madár
Ez a védett madár kizárólag éjjel aktív. Többet itt tudhatunk meg róla.
Lappantyú (forrás)

Már csak a rend kedvéért említem meg, hogy a játék sorsolása élőben zajlott, május 14-én az első Klubszerdánkon, amikor a nyertes (a Csillagszemű Juhász néven játszó játékosunk) dedikálva megkapta Andrásfalvi-Faragó Zoltán Öt íjász című történelmi regényét.

(A színessel jelölt szavak hivatkozásokat rejtenek, rájuk kattintva bővebb információk olvashatók)

2014. május 16., péntek

I. Klubszerda a Dióhéj Kiadóval - összefoglaló

Ahogy azt már itt többször is leírtam, egy új kezdeményezésnek ad helyet kéthetente a losonci Magyar Kulturális Központ, konkrétan a losonci anziksz blog, a Phoenix Lutetia Polgári Társulás és a Csemadok összefogásából születő "Klubszerdának". Az első ilyen összejövetelünk május 14-én valósult meg, amikor Salgótarjánból Andrásfalvi-Faragó Zoltán író, újságíró látogatott el körünkbe, hogy bemutassa a Dióhéj Kiadóban eddig megjelent köteteit, illetve előadást tartson az Ipoly völgye élővilágáról.

vendégünk: Andrásfalvi-Faragó Zoltán
Nagy örömünkre az első Klubszerdára a szervezőkön kívül mások is kíváncsiak voltak, és figyelmesen hallgatták a vetítéssel kísért előadást.


Vetített természetfotók segítségével megismerkedhettünk az Ipoly-völgy növény- és állatvilágával, közben pedig műhelytitkokat is megtudhattunk például az Öregtorony című kötettel kapcsolatban.


Andrásfalvi-Faragó Zoltán erdei barangolásaira kislányát is magával vitte, így született például az Erdőjáró Eszter Judit című kötet, mely kora tavasztól tél végéig mutatja be a természetet. Első klubszerdánkra gyerekek is eljöttek, érdeklődtek is a könyvek iránt...


Ígéretünkhöz híven a Csak természetesen! játékunk sorsolásáról sem feledkeztünk meg, annál is inkább, mert mint kiderült, a nézők között játékosaink is helyet foglaltak. A játék helyes válaszait majd egy külön posztban ismertetem, most maradjunk a sorsolásnál. Összesen hatan játszottak, mindenki helyes válaszokat adott meg.


A legkisebb résztvevő sorsolt, a nagyobbak asszisztálásával.


A nyertes pedig, aki az Öt íjász című kötetet a szerző dedikálásával együtt megkapta, Csillagszemű Juhász fedőnevű játékosunk - gratulálunk Barbi! Jó olvasást!
Úgy gondolom, hogy első Klubszerdánk nagyon jó hangulatban telt, a következőre május 28-án szintén 17.00 órai kezdettel kerül sor, annyit már most elárulhatok, hogy előgyermeknapot tartunk felnőtteknek, izgalmas lesz!
A Dióhéj Kiadó könyvei már a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikváriumban is megvásárolhatók, köszönet ezért Varga Tominak, aki most szintén rendezvényünk partnere volt.

(Szöveg: T. Éva, Fotók: Puntigán József) 

Hurrá, megtanultam albumot létrehozni az fb-n, szóval további képek itt!