2014. január 31., péntek

Színházi archívum 15

Engedtessék meg nekem is, hogy felhívjam Gyöngyös és Losonc együttműködésére a figyelmet... Legutóbb  Attila is megemlítette a dolgot, íme itt van rá az írásos bizonyíték:


2000-ben a csoport részt vett a XXVII. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokon Balassagyarmaton, a címlapot már mutattam a cikkben, íme itt a szereposztás (csak csendben jegyzem meg, hogy idén ismét készülünk erre a fesztiválra, az Antigoné New Yorkban című darabbal, melyet február 16-án Losoncon is játszunk, jegyeket is lehet rá nyerni)


És akkor térjünk rá Zalán Tibor darabjára, a Halvérfestékre. Ilyen volt a műsorfüzet címlapja:


Ez pedig a darab szereposztása:

Itt a kedves közönségnek megmagyarázzák a darabot, először a csapat, aztán a rendező is...


...majd a rendező magát is megmagyarázza, biztos ami biztos (és természetesen nem maradhat el az addigi bemutatók leltárba vétele sem):


És ha már visszatekintés, akkor vegyük számba a fesztiválokat és a díjakat is. Plusz pár sor Zalán Tiborról, a darab szövegének írójáról (külön felhívnám a figyelmet arra, milyen fantasztikusan sikerült a szlovák nyelvű részben Gyöngyöst leírni - ilyet sem lát gyakran az ember!)


És akkor kanyarodjunk még vissza Attila cikkéhez, említette benne a XV. Ifjú Horváth István Nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztivált, melynek Kazinczbarcika ad otthont. Hogy valóban mennyire nemzetközi, ez az alábbi programból is látható (képviselteti magát Argentína, Litvánia, Románia, Németország is...)


Ez pedig a fesztivál műsorfüzetének losonci vonatkozású oldala:


Ennyi mai keresgélésünk az archívumban, holnap újabb cikk következik Attilától, én már olvastam, Goldberget emlegeti benne meg a variációit...

(A képekre kattintva azok szokás szerint nagyobb méretben nyílnak.)

2014. január 30., csütörtök

Bemutatkozik a... (3)

Pósa Lajos Emlékév

(Ez egy kicsit rendkívüli és tán furcsa cikkecske, mondhatni inkább link-gyűjtemény, de érdemes a színessel kiemelt szavakra kattintani, nagyon érdekes oldalakra juthat el a kedves olvasó...)

Kép forrása
Itt van, itt Az Én Ujságom!
Csakhogy itt van, régen várom.
Napkeletről tündér hozta,
Ez aztán a kedves posta!

Tele dallal, tele képpel,
Telistele szép mesékkel.
Mese, mese, tarka szárnyon,
Fogjátok meg, el ne szálljon!

(Pósa Lajos, 1889. december 15.)


A dolog úgy történt, hogy még tavaly novemberben kaptam az fb-n egy üzenetet Pósa Judittól, melyben egy hivatkozás a Pósa Lajos Emlékbizottság közösségi oldalára vitt. Akkor nem sokat foglalkoztam az egésszel, gondoltam majd ennek is eljön az ideje...
Tegnap aztán a szemem elé került egy meghívó, amely január 31-ére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumba invitálja az érdeklődőket a Pósa Lajos Emlékév Országos Megnyitójára.
Kicsivel később felfedeztem, hogy Rimaszombatban február 14-én délután 17.00 órakor kerül sor az Emlékév megnyitójára.

Aki hirtelen nem tudja ki is az a Pósa Lajos, az ezen az oldalon röviden elolvashatja.

Aki ennél mélyebben szeretne elmerülni az életműben, annak szíves figyelmébe ajánlom Kun Miklós Jenő Pósa-kutató rendkívül izgalmas és tartalmas honlapját, gazdag képanyaggal, letölthető dokumentumokkal, versekkel, az Én újságom cikkeivel, egyszóval egy valódi kincsestárral!

Kellemes nézelődést és emlékezést kívánok!

frissítés (jan. 30. este):  ezen a linken élőben is követhető az Emlékév budapesti megnyitója

2014. január 29., szerda

Könyvajánló 16

Mai könyvajánlónk kicsit eltér a szokásostól, ugyanis nem könyvet, hanem CD-t ajánlunk, nem is egyet, hanem mindjárt négyet... de ez is a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikváriumban vásárolható meg!

Négy évszak Esti meséi

Válogatás
MTVA, 2013

CD Audió
Lemezek száma: 4

Az MTVA nagysikerű Esti Mesék sorozata már díszdobozban is!

A Téli, a Tavaszi, a Nyári és az Őszi Esti Mesék gyűjtemény rengeteg mesét tartalmaz, olyan előadók tolmácsolásában, mint Márkus László, Pogány Judit, Domján Edit, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, és még sokan mások.

CD1 Tavaszi Esti mesék
1.    Andersen: A tavasz bolondja - Márkus László
2.    Fésűs Éva: A szélfiúcska - Bánki Zsuzsa
3.    Gianni Rodari: A 75-ös trolibusz - Márkus László
4.    Fésűs Éva: A tücsök hegedűje - Váradi Hédi
5.    Fekete István: Kanalas Gusztáv, az okos nyuszi - Pathó István
6.    Enyedy György: Habakukk locsolkodik - Váradi Hédi
7.    Mihalkov, Szergej Vlagyimirovics: Szemfüles Tapsifüles - Agárdi Gábor
8.    Zelk Zoltán: Három nyulak - szegedi óvodás kislány
9.    Fésűs Éva: Az erdei majális - Bánki Zsuzsa
10.    Móra Ferenc: A fecskék - Vallai Péter
11.    Zelk Zoltán: A négy vándor - Domján Edit
CD2 Nyári Esti mesék
1.    Enyedy György: A napocska – meséli: Domján Edit
2.    Bianki: Cinegenaptár / Június – meséli: Márkus László
3.    Puskin: Az öreg halász és a nagyravágyó felesége meséli: egy nagyszokolyi kisfiú
4.    Benedek Elek: A kolozsvári bíró – meséli: Kiss Manyi
5.    Tompa Mihály: A pitypang meséje – meséli: Józsa Imre
6.    Pápai Relli: Két kis katicabogár – meséli: Váradi Hédi
7.    Móra Ferenc: A békapászor – meséli: Bessenyei Ferenc
8.    Móra Ferenc: Az arató ebédje – meséli: Ruttkai Éva
9.    Enyedy György: Incifinci szalmaszál meséli: Kálmán György
10.    Enyedy Görgy: A pillangó – meséli: Domján Edit
11.    Mészöly Miklós: Az oroszlán és a zebra meséli: Avar István
12.    Zelk Zoltán: Egy búzaszem története meséli: Váradi Hédi
13.    Indián népmese: A jaguár és az eső (ford : Jékely Zoltán) – meséli: Kertész Péter
14.    Mosonyi Alíz: Léghajó meséje – meséli: Kútvölgyi Erzsébet
CD3 Őszi Esti mesék
1.    Vitalij Bianki Valentyinovics: Cinegenaptár / Szeptember - Elmondja: Csernus Mariann
2.    Tarbay Ede: A Varjúdombon - Elmondja: Vallai Péter
3.    Mészöly Miklós: Kökénykisasszony - Elmondja: Kohut Magda
4.    Császár Klára: Sünfióka - Elmondja: Lukács Margit
5.    Rónay György: A veréb négy fia - Elmondja: Ruttkai Éva
6.    Rodari Gianni: Tiszta kitűnő és még egy - Elmondja: Bessenyei Ferenc
7.    Fésűs Éva: Őszi Mese - Elmondja: Benkő Gyula
8.    Rényi Magda: A varázsige - Elmondja: Zolnay Zsuzsa
9.    Orosz mese: Tánya fecskéi - Elmondja: Makai Margit
10.    John Jackson: Makk makk, sok a makk - Elmondja: Vallai Péter
11.    Tarbay Ede: Vadgesztenyék - Elmondja: Darvas Iván
12.    Jékely Zoltán: Csodamalom - Elmondja: Kállai Ferenc
CD4 Téli Esti mesék

1.    Kormos István: Vackor - Vackor hómackót csinál - A Télapó Vackoréknál - Elmondja: Ruttkai Éva
2.    Móricz Zsigmond: A haragos hóember - Elmondja: Básti Lajos
3.    Grimm testvérek: Holle anyó - Elmondja: Schütz Ila
4.    Enyedy György: Mackókarácsony - Elmondja: Gábor Miklós
5.    Ács Kató: Hékás - Elmondja: Makay Margit
6.    Móra Ferenc: A didergő király - Elmondja: Avar István
7.    Enyedy György: A pöttöm fenyőke - Elmondja: Ruttkai Éva
8.    Móra Ferenc: A szánkó - Elmondja: Básti Lajos
9.    A varázspiac - olasz népmese - Elmondja: Domján Edit
10.    Enyedy György: Tizenkét manó - Elmondja: Márkus László

A 4 db CD díszdobozban a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikváriumban megvásárolható, ára: 14,90 €.

2014. január 28., kedd

A Tiszti Kaszinó és Lehár Ferenc – 1.

A ma Rét (Lúčna) utcán a Tugár patak hídja felől érkezve a mai Lehár utca alsó részének jobb oldalán az egykori gyalogsági laktanya egyik jellegzetes, számos képeslapon megörökített épületét láthatjuk, amely külsőleg csaknem eredeti állapotában maradt meg (ma a kórház része).


Vele szemben a bal oldalon, kissé ferdén építve pedig az egykori Tiszti Kaszinó épülete áll, amely legalább is külsőleg szintén majdnem eredeti állapotában maradt meg. Ez az az épület, ahol 1890 és 1894 között ifj. Lehár Ferenc, zeneszerző (1870-1948), a losonci 25. gyalogezred karmestereként kezdte meg a pályafutását.


Lehár húszéves korában, a Monarchia legfiatalabb katonakarmestereként érkezett a városba, s rövid idő alatt nagy népszerűséget szerezett a helyi lakosság körében is. Ezredese, Fries báró, leánya (Vilma) énektanárává nevezte ki. Egyik életrajzában így vall erről: „Az ifjú hölgy igen hamar észrevette, hogy nem értek az énektanításhoz… Fries Vilma ugyan nem tanult meg tőlem énekelni, de már a második órán elénekelt egy dalocskát, amit neki komponáltam. Ó, de sokszor próbáltuk a Vége már! című dalt … mindig találtam kivetni valót az előadásában, ő pedig énekelt, míg be nem rekedt. Némi döbbenettel ébredtem rá, hogy énekmesteri módszerem korántsem az igazi … Így hát megegyeztünk abban, hogy betegnek teteti magát mindaddig, míg elfelejtődik énekmesteri funkcióm.” 


Első nyilvános hangversenyét Losoncon 1890. október 11-én tartotta meg. A műsoron 10 szám szerepelt, ebből az ötödik saját szerzeménye volt „Perzsa induló” címmel. A Losonc és Vidéke tudósítója írta erről: „A fiatal zenész a zenekart nagy tűzzel és buzgósággal vezényelte, mi a zenekart is láthatólag magával ragadta…”.


Az ifjú karmester iránti elragadtatás igen gyorsan növekedett. Ezt tükrözi a következő, 1891. február 21-én, a tisztikar a helyi kórház megsegítésére tartott hangversenyről szóló tudósítás is: „A negyedik számot maga Lehár karmester úr foglalta le a maga számára, hogy egy önmaga által összeállított magyar ábrándban ragyogtassa művészi hegedűjét és játéka után alig akart a taps elhallgatni. Hangverseny után a közönség a rendező tiszt urak meghívása folytán ott maradt a Vigadóban s folyt a táncz oly vígan és lelkesen, mint az egy rögtönzött kedélyes mulatságban lenni szokott.”


Hamar megtalálta az utat a helyi műkedvelőkhöz is, akik 1892. február 13-án a vezénylésével mutatták be Franz Mögele „Toggenburg lovag” c. operettjét: „…Lehár Ferenc odaült dirigens székéhez, megsuhintja az ütemvesszőt, s a zenekar játssza nyitányát az operettnek, amelynek zenéjét Mägele Ferencz szerzette … s midőn az utolsó akkord is elhangzott, a teremben tapsvihar táncolt végig s még ez hódolatúl szólt a szereplőknek, a szereplők az ő szereplőjüknek a sugónak, Havlicsek főhadnagy úrnak s Lehár Ferencz karmester úrnak, ki fáradságot nem ismerő buzgalommal emelte oly magas művészi tökélyre az éneket s adta a finom zenét…”.


Több szempontból is jelentős volt az 1893. április 8-án megtartott hangverseny, melynek legnagyobb sikerét a város egy másik zenei nagyságának, Serly Lajos zeneszerző „Palócz raphsódiája” aratta, melyet a telt házas közönség „tomboló tetszésviharral” fogadott: „…a családjával jelen lévő szerző udvariasan meghajtotta magát a közönség felé, a zenekar pedig megújrázta a „Palócz raphsódiát”. A hangversenyen ugyancsak szereplő Lehár egy „szárnykürtre” írt keringőt, az „Egész világnak kikiáltanám” c. dalt játszotta.
A losonci sikersorozat hatalmas népszerűsége mellett a villám erejével hatott a Losoncz és Vidéke 1894. február 18-án közölt pár soros tudósítása: „Házi ezredünk tisztikara a tiszti úgy mint polgári körökben általánosan kedvelt ifj. Lehár Ferencz karmester leköszönése következtében megüresedett karmesteri állásra f. hó. 10-én délben Bartolomae N. végzett komponistát választotta meg, ki állását április hó 1-én foglalja el.” 
A miértekről és következményekről azonban csak legközelebb szólok.

(Szöveg és fotók: P. J. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)

2014. január 27., hétfő

Színházi játék: nyerj belépőjegyeket!

Idei első játékunkat illetően, bevallom, erősen elfogult vagyok. Aki ismer, az tudja, hogy „színházi énem” Losoncon sem hagy nyugodni, így aktívan részt veszek a losonci Kármán József Színház életében.
Tavaly májusban mutattuk be Janusz Glowacki, az USA-ban élő lengyel drámaíró, Antigoné New Yorkban című darabját. Ebben Anitát, egy hajléktalan portorikóit alakítok, aki – Szophoklész Antigonéjához hasonlóan – szembeszegül az „uralkodókkal”, akik a város hajléktalanjait tömegsírokba temetik. Elhunyt párját, Johnt (Csák Pista), szeretné méltósággal eltemetni, ebben lesznek társai a parkban élő hajléktalanok, a Lengyelországból érkezett Bütyök (Setény Öcsi) és az oroszországi Szasa (Erdélyi Gábor). Mindhárman azért jöttek a demokrácia szívébe, hogy megvalósítsák álmaikat, de azok a reménytelenségben szertefoszlottak. Szerepel még a darabban egy Rendőr is (Erdélyi Attila), aki magát a „rendszert” képviseli.
Mindezt Glowacki a rá oly jellemző szellemességgel és könnyedséggel, mesteri módon tálalja, a New York-i parkban élő három hajléktalan sorsáról abszurd helyzetek segítségével beszél.
A darab rendezője Cibula Péter, akivel anno a kassai Tháliában találkoztam, ott volt színész és rendező, jelenleg a szlovák nyelvű kassai Állami Színházban dolgozik.
A darabbal a 2013-as Jókai napokon Komáromban a felnőtt színjátszócsoport kategóriában Nívódíjasok lettünk, Setény Öcsi pedig alakítás díjat kapott Bütyök szerepének megformálásáért. Most épp Balassagyarmatra készülünk a Madách Irodalmi és Színjátszó Napokra.

És akkor térjünk rá a lényegre:   
2014. február 16-án (vasárnap) délután 17.00 órakor Losoncon a B. S. Timrava Színházban ismét látható Glowacki: Antigoné New Yorkban című előadásunk.
 

Mindazok között, akik február 9-ig (éjfélig) helyesen válaszolnak az alábbi kérdésre, 3 darab páros belépőjegyet sorsolunk ki (tehát összesen 6 belépőt kap 3 nyertes).

Hány szereplős darab Glowacki: Antigoné New Yorkban című drámája?
a.    3
b.    4
c.    5


A válaszokat itt a blogon, ill. a facebook oldalon várjuk, sorsolás és eredményhirdetés február 10-én. Szeretettel várunk mindenkit!


2014. január 25., szombat

Hol volt...15

„Új utak keresése”

Engedtessék meg nékem még egy szösszenet erejéig visszatérni az 1999-es évhez.  Ahogy otthon lapozgattam az archív dokumentumokat, újságokat, kezembe került egy gyöngyösi kiadvány, mégpedig a Gyöngyösi Játékszín 45 éves évfordulójáról.


Mivel velük évek óta gyümölcsözően szoros volt az együttműködés – már csak Jankovits bá miatt is –, a kiadványban bőven szó esik Losoncról is, illetve a Játékszín itteni fellépéseiről.  Az „Imádok férjhez menni” közös szereposztásban a jubileum alkalmából júliusban került bemutatásra Gyöngyösön a művházban (ezen kívül még kétszer játszottuk ugyanott, természetesen más időpontokban). A Játékszín évfordulójára készült gálaműsorban is vendégszerepeltünk, mégpedig novemberben, a „Csókos kabaré”-ból előadott zenés blokkal.


Elérkezett a 2000-ik év, mi pedig mindjárt januárban fejest ugrottunk a mélyvízbe. Versenybe szálltunk a XXVII. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokon Balassagyarmaton (először a „Szalto mortale”-val voltunk ott még a kilencvenes évek elején, utána a „Biedermann…”-nal is). A Csehov összeállítással szerepeltünk, és ismét komoly vitákat váltottunk ki a zsűriből, de ezúttal nem jártunk különösebb sikerrel. Ezen a fesztiválon fellépett a „Mert Színházi Közösség” is Salgótarjánból, Eugene Ionescu: „Különóra” c. darabjával – az egyik főbb szerepet Patakiné Kerner Editke játszta…


Tavasszal itt volt az ideje egy új darab kiválasztásának… Az eddigi rendezőink nem értek rá, így új „emberke” után kezdtünk kutatni. Meg is találtuk – Énekes István személyében, aki akkor az egri színház koreográfusaként dolgozott (egyébként ő volt az egyik alapítója a Közép-Európa Táncszínháznak a 90-es években). Nos, az első közös találkozónkon leültünk vele egy picit „diskurálni” valami új darabról. Ő Zalán Tibor: „Halvérfesték” c. művét ajánlotta, ami már megnevezésében is riasztóan érdekesnek tűnt. Énekes Pista ismerte Zalán Tibor kortárs költőt és írásait, viszont ezt a művét még sehol sem mutatták be. Ezen kívül a rendezőnknek halvány gőze sem volt rólunk, a munkáinkról, és később beismerte, hogy szintén ódzkodott eleinte a dologtól. Miután megnézett pár felvételt az előadásainkról, megmondta a szereposztást, elolvastuk párszor a darabot és három hónap alatt be is tanultuk.

Erdélyi Gábor, Erdélyi Attila, Erdélyiné A. Gabriella, Csák Pista, Csák Lídia

Ezúttal nem hagyományos színházat játszottunk, egyrészt a mű maga versdráma, másrészt Énekes Pista koreográfusként „telerakta” az előadást mozgásszínházi elemekkel. Az ősbemutató 2000. május 30-31-én zajlott a Vigadóban. Kíváncsian vártuk a losonci közönség reakcióit és véleményét (elég sok a naturalista szöveg a műben) az előadással kapcsolatban, de nem csalódtunk bennük, nagyokat szórakoztak a kissé abszurd helyzeteken, valamint a darab nyelvezetén is.  Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy a szerző – Zalán Tibor – személyesen eljött a bemutatóra. Később bevallotta egy riportban, hogy szintén izzadt kissé az első tíz percben a közönség darabfogadtatásával kapcsolatban, de utána minden aggodalma elillant a nézők reakciója hatására. A premieren ott volt a Duna Televízió is, akiknek Zalán Tibor beismerte elégedettségét előadásunkkal és a rendezéssel kapcsolatban, valamint, hogy ezt a művét eredetileg „fiókba” írta, és nem számított arra, hogy egyáltalán valamikor bemutatásra kerül valahol. Egyébként a darab egy hétköznapi család mindennapi gondjairól szól, melynek három generációja „nyomorog” egy szűk panellakásban, és szép lassan egymás idegeire mennek a „nyúlketrec”-ben, mindez sajátos nyelvezetben tálalva.

Erdélyiné A. Gabriella, Erdélyi Attila, Erdélyi Gábor, Csák Pista, Csák Lídia, Csák Éva

A „Halvérfesték”-kel mérettettünk meg Komáromban a Jókai napokon, nyitóelőadásként. Picit meglepődtek a nézők és a zsűri is, de vastaps lett a jutalmunk. A szerző Komáromba is eljött, riport készült vele a fesztivállapban, és szintén elégedettségének adott hangot a játékunkat illetően. Mindenesetre ismét nagyon komoly vitákat váltott ki a fellépésünk a bírálóbizottságból. Viszont E. Gábor újra megkapta a legjobb férfialakítás díját, és a zsűritől a csoportunk különdíjat kapott az „új színpadi formák kereséséért”. Azt, hogy megtaláltuk-e az új formákat, döntsék el mások, mi kísérletként fogtuk fel a „Halvérfesték”-et, és főleg fesztiválokra szántuk. Már évek óta az volt a nézetünk, hogy igyekeznünk kell új emberekkel dolgozni, új ötleteket használni új stílusban, hogy ne ragadjunk le egy helyen. Ha nem is sikerül mindig minden maradéktalanul, csak akkor fejlődhetünk, ha tanulunk mind a sikerekből, mind pedig a kudarcokból is (ez nagyon fennkölten hangzik…).


Ezután rögtön június végén részt vettünk egy újabb fesztiválon a darabbal, mégpedig Kazincbarcikán a XV. Ifjú Horváth István Nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztiválon, amely hasonlóan a Balassagyarmatihoz, csak minden két évben kerül megrendezésre. Az ottani fellépésünk is a legszélsőségesebb vitákat váltotta ki a zsűriből, de állítólag a színház (és más műalkotás is) akkor jó, ha beszélnek róla (ez egy parafrázis!?)…    Végeredményben szereplőink elégedettek voltak a „Halvérfesték”-kel, a rendezést és a kivitelezést illetően is.  A kitűnő zenei anyagot a darabhoz a rendező hozta, és pl. a disznóvágási jelenet (mert ilyen is volt) kivétel nélkül tetszett mindenhol mindenkinek…
Ennyit a 2000-es évről dióhéjban, a folytatást immár az új évezredből majd legközelebb.

Aki nem hiszi, járjon utána…

(Szöveg és fotók: Erdélyi Attila; a képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak
A szerk. megjegyzése: sajnos a Halvérfesték című darabról összesen 2 db fotót találtunk, akinek van esetleg több is a szereplők közül - kérnénk szépen!)
frissítés (jan. 30): további fotók érkeztek, mutatom: 
Erdélyiné A. Gabriella, Csák Pista, Csák Lídia
Erdélyiné A. Gabriella, Erdélyi Attila, Erdélyi Gábor, Csák Éva, Csák Pista, Csák Lídia

2014. január 24., péntek

Színházi archívum 14

Legutóbb ott tartottunk, hogy 1999-ben 10 éves volt a Kármán Színkör/Színház, ennek örömére egy "Csókos kabaré" című összeállítással kedveskedtek a nézőknek.
Az előadások a Vigadóban zajlottak, és az alábbi kép igazolja, hogy voltak nézők is, íme:


A darab plakátja amúgy szép halványlila színben tündökölt, így részleteiben beszkennelve majd általam "összeragasztva" meglehetősen másképp néz ki, de azt hiszem a lényeg világosan olvasható...


No jó, mutatom a műsorfüzetet is, ez az előlapja és az egyik betétlapja a szereposztással:


Folytatódik a csoport tagjainak, rendezőinek, bemutatóinak felsorolásával:


Majd egy nagyon frappáns összefoglalás olvasható az elmúlt 10 évről:


És végül jöjjenek a fesztiválok és az elért eredmények:


Mutatok mást is. Az előző cikkben szó volt róla, hogy a csoport tagjai részt vettek a Miss Novohrad szépségverseny szervezésében, ehhez kaptam egy ilyen műsorfüzetet (csak az előlapját mutatom, aki a leányzókra is kíváncsi, a kiadvány Attilánál megtalálható...)


Most pedig egy szlovák nyelvű műsorfüzet, ama híres Scénická žatva elnevezésű túrócszentmártoni fesztiválról:


Benne a csoport szlovák nyelvű bemutatkozása:


a szöveg itt folytatódik...


Ennyi a mai színházi archívum, holnap következik a 2000-es esztendő, benne új rendező, új darabbal - már a címe is elképesztő: "Halvérfesték".

(A képekre kattintva azok szokás szerint nagyobb méretben nyílnak.)

2014. január 22., szerda

BEMUTATKOZIK A... (2)

FOLK LC népzenei együttes

 


A Folk LC 2010. február 3-án alakult, de maga az ötlet akkor született meg, mikor megalakult a Pitypang táncegyüttes Losoncon. Felkértek vezetőnek és a többi kolléganőmmel együtt az egyik táncpróba alkalmával vetettük fel a népzenekar megalapításának az ötletét, mert sokkal szebb és átélhetőbb élő népzenére táncolni, mint gépi zenére.


A gyermekeim zeneiskolában tanultak és tulajdonképpen rajtuk keresztül jutottam el a népzenéléshez. Az együttes valamennyi tagja engem is beleértve ezelőtt néptáncoltunk, így viszonylag könnyebb volt átélni és felvenni a népzene lüktetését. Kezdetben ritmikai gyakorlatokkal próbáltam kísérni a gyermekeimet, majd kitalálták, hogy milyen szép lenne, ha nagybőgő is kísérné a hegedűjátékaikat.
Hrúz Dénes, a Dűvő zenekar prímása tanít bennünket, a fiamat pedig Andrássy „Drás” Ferenc tanítja cimbalmozni. Kezdetben dunántúli dalokat zenéltünk, mert a dallamvilága viszonylag egyszerűbb a többitől. Három év alatt 7-8 tájegység zenevilágából kaptunk egy kis kóstolnivaló szeletet.

A jelenlegi tagok:
Csilla lányom a prímás
Zsolti fiam a hegedűs, aki cimbalmon is játszik
Vargic Juraj a másodhegedűs
Puntigán Tünde a brácsás
én pedig a nagybőgőn játszom
a csapatot erősíti Czikó Hajnalka népdalénekes
Az igazat megvallva, jó lenne még közénk egy tárogatós is...


Vakmerő csapatnak tartom a  Folk LC-t, mert alig egy éves zenélés után beneveztünk a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedőjébe és ezüstsávos besorolást nyertünk, ez sokat dobott a csapaton, az idén 2013-ban pedig aranysávos minősítésben részesültünk.

Szöveg és fotók: Bolyós Mónika Folk LC

2014. január 21., kedd

Könyvajánló 15

Mondják, hogy a májusi eső aranyat ér, nem tudom a januári eső mennyit ér, még hógolyózni se lehet vele...
Hogy legyen mit olvasni, ezen a héten sem marad el szokásos könyvajánlónk, természetesen a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikváriumnak köszönhetően:


Erich von Däniken
Az elveszett tudás nyomában


Duna International Kft., 2011

Ebben a könyvben Erich von Däniken közzéteszi az Egyiptom, Dél-Amerika és Ázsia eddig megfejtetlen rejtélyeiről tudósító legújabb lélegzetelállító beszámolókat. Akik figyelemmel kísérik az archeológia egy mindmáig tiltott területét kutató szakemberek munkáit, azok előtt feltárulnak a misztikus helyek, legendás népek és mágikus kultuszok titkai.

A világ legkülönbözőbb tájain fellelt rejtélyes régészeti lelőhelyekről és ősrégi leletekről olvashatjuk itt a különböző természet- és szellemtudományi szakterületek tudósainak és szakértőinek a beszámolóit. Mindannyian a következő lélegzetelállító eredményre jutnak: a múltban földön kívüli, intelligens lények látogatták bolygónkat.

A könyv a losonci Phoenix Könyvesbolt és Antikváriumban megvásárolható, ára: 13,50 Euró

2014. január 20., hétfő

Programajánló helyett

Hűséges olvasóink bizonyára észrevették, hogy tegnap elmaradt a szokásos heti programajánló. Ennek nagyon prózai oka van: üres a naptáram, amelybe a különböző rendezvényeket szoktam bejegyezni.
Természetesen továbbra is megtekinthetők az előző hetekben ismertetett kiállítások, de bizony az egy szem szombati színházi bálon kívül én egyetlen más rendezvényről sem tudok.

Történtek azonban más események, múlt héten Losoncon sikerült egy asztalhoz ültetni a losonci magyar szervezeteket, afféle műsoregyeztetés céljából. Ahogy itt az anzikszon már megszokottá vált a havi programajánló, szeretnénk ezt "kézzelfogható" formában (pl. szórólap, plakát) is közreadni, a miként és hogyan még alakul, majd időben tudósítok mindenről!
Addig is szeretnék mindenkit megkérni arra, hogy a losonci és környéken élő ismerősei körében - ha arra érdemesnek találja - népszerűsítse ezt az oldalt, illetve a blog facebook oldalát.

Előre is köszönöm!
 

És még egy fontos dolog:

Bővebben a losonci Kármán József Alapiskola és Óvodáról: https://www.facebook.com/karmansuli?fref=ts


2014. január 18., szombat

Hol volt… 14

Tízévesek lettünk

Úgy látszik, nemcsak az életben telik az idő gyorsan, hanem ebben a színházunkról szóló sorozatunkban is. A múlt részt a Csehov hazai bemutatójával zártam, amely 1998 decemberében az ünnepek „közé” esett, és ez bizony nem volt egy optimális időpont, de a közönségünk eljött, és amolyan „karácsony utáni” kiruccanásként jól szórakozott. Elérkezett az 1999-es esztendő, amely a színház (színkör) számára fennállásának 10-ik évfordulóját jelentette. Sok ez, vagy kevés?!  Erről most nem szeretnék egetverő vitát indítani, elég sok cikk megjelent rólunk akkoriban, mind a helyi mind az országos sajtóban… pl. Új Szó, Szabad Újság, Sme (!).

Erdélyi Gábor, Balázs Ildikó, Setény Öcsi, Erdélyi Gabriella, Erdélyi Attila

A jubileumi műsort végül már év elejétől elkezdtük „gyűrni”, címe „Csókos kabaré” lett és Jankovits Jenő bá rendezte. Maga az előadás négy Karinthy jelenetet takart – melyekhez a Csókos asszony c. operett ismert dalai nyújtották a körítést. A bemutató 1999 májusában zajlott a Vigadó báltermében, ahol is természetesen élőben énekeltük az operett slágereket, ifj. Lados Iván zenei átdolgozása alapján, és eme dallamok igencsak tetszettek a losonci közönségnek. Jubileumunk alkalmából jelentősebb pénzbeli támogatásban is részesültünk, mégpedig a kulturális minisztérium magyar nemzetiségi osztálya jóvoltából. Losonc város önkormányzata emlékplakettet ajándékozott csoportunknak. Számunkra azonban a legnagyobb meglepetést Juraj Dobrocký mérnök okozta, aki az akkori főtámogatónk (Avant Kft.) igazgatójaként egy kulcsot adott át nekünk, amely a Vigadó melletti Sárkány kúria egyik irodáját nyitotta. Rendelkezésünkre bocsátotta a termet – meghatározatlan időre, mégpedig bérmentesen! Nem volt ez semmi akkoriban…

Tóth Pista, Csák Lídia
A „Csókos kabaré” igencsak sikeres pályafutást ért meg. Rengeteg helyen játszottuk, hol az egész műsort, hol pedig részleteiben, attól függően, hogy éppen mit kértek a szervezők a bálokon vagy a falunapokon.  Nem tudom a darab hány előadást élt meg, erről nem készült külön statisztika, de minimum ötvenet biztosan.

Odafent Balog István, lent Erdélyi Attila és Gabriella

Az 1999-es év azonban nemcsak a jubileumról szólt. Csoportunk tagjai részt vettek az azévi Miss Novohrad szervezésében, amely a helyi feltételekhez képest szokatlanul nagyszabású akció volt. A szépségverseny a losonci sportcsarnokban zajlott, Vlado Sadílek konferált, a műsorban fellépett pl. Jožo Pročko is, akinek akkoriban nagyon „ment a szekere”. A győztes hölgy azután továbbjutott a magyarországiakkal közös Nógrád – Novohrad szépségversenyre.

Erdélyi Gabriella és Attila

Júniusban ismét elmentünk a Jókai napokra Komáromba. Nyilvánvaló, hogy az addigi zenés darabjaink helyenkénti komáromi közönségsikerei ellenére, ezúttal nem vihettük el a jubileumi műsort az ottani versenyre, így a Csehov feldolgozás mellett voksoltunk a megmérettetésben. Természetesen előadásunkat nagy várakozás előzte meg – már csak Vlado rendezése miatt is –, az elvárásokat szerintem sikerült teljesítenünk. A közönség jókat szórakozott, a zsűri pedig nagyokat vitázott a darabról, végül a dolognak pozitív kicsengése lett. Megkaptuk a felnőtt színjátszók nívódíját, valamint E. Gábor a legjobb férfialakítás díjában részesült.  Mindenesetre nem mellékes, hogy a komáromi VMK folyosóján egy video-kivetítőn a hét hátralevő részében naponta pár órán keresztül a Csehov előadásunk komáromi felvétele ment…

Setény Lajos (Öcsi) és Balázs Ildikó

Szintén ezt a darabunkat javasolták az azévi „Scénická žatva“ Túrócszentmártoni seregszemléjére is. El is mentünk – immár harmadszor –, és ismét nem vallottunk szégyent, habár természetesen nem nyertünk. Érdekességként meg kell említenem, hogy meghívtak minket a Csemadok megalakulásának 50-ik évfordulója ünnepi műsorára, amely a pozsonyi rádió épületének („fordított piramis”) koncerttermében került megrendezésre. A Csehov darabból a „Kaméleon”-t adtuk elő… Igencsak muris volt, ahogyan a folyosón a fellépésre várakozva mocskos pufajkákban „usankával” a fejünkön szobroztunk, miközben mindenki körülöttünk minimum szmokingban, vagy frakkban volt…    

Setény Lajos (Öcsi) és Balázs Ildikó

Végezetül nem hagynám ki az 1999 évi Salgótarjáni turnénkat sem: az ottani valamikori acélgyári Kohász Művelődési Központban (ma már sajnos nem működik) október-november időszakában három alkalommal is felléptünk. A nagyon szimpatikus, páholyos nézőtérrel ellátott színpadon előadott  „Csókos kabaré”, a „Doktor úr”, valamint „A kutya, az angyal és a többiek” c. fellépéseinknek  tapsolhatott az ottani közönség…

Tóth István, Balog István, Erdélyi Gábor, Erdélyi Gabriella és Attila, Csák Pista, Balázs Ildikó, Setény Öcsi

Nos, kedves olvasók, láthatják, hogy az 1999-es esztendő igencsak eseménydúsra sikeredett a Kármán József Színház életében, de az elkövetkező 2000-ik év is új kihívásokat tartogatott számunkra. Viszont erről majd talán legközelebb írok valamicskét.

Aki nem hiszi, járjon utána…
(Szöveg és fotók: Erdélyi Attila; a képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak)