Hol volt… 21

„Új szelek, új idők”

A múlt részhez még annyi talán hozzátartozik, hogy a „Disznójáték”-kal újra bemutatkozhattunk Salgótarjánban (kb. 5 év után), ahol a közönség „vette a lapot”, már csak T. Pataki Editke miatt is, hiszen hazai pályán játszott. Ezek után a 2005-ös év vége zenés fellépésekkel telt, főleg a „Régi idők mozija” anyagából.  Lassan elkezdtünk új darabon gondolkodni – ami a 2006-os évet illeti –, és eldöntöttük, hogy mivel Vladonak amúgy is sűrű elfoglaltsága volt az egész évadra, „frissítenünk” kell…

Csák Pista, Erdélyi Gábor, Erdélyi Attila

Már nem emlékszem, hogy hogyan kerültünk kapcsolatba a leendő rendezőnkkel, de végül összejött. Krizsik Alfonz (a továbbiakban csak Ali) személyében egy szimpatikus és vérprofi színházimádó emberkére akadtunk, aki színészként és rendezőként számos színházban megfordult Magyarország-szerte. Jelenleg az Újpest Színház intendánsaként dolgozik. Bennünket nem ismert, sem a csoportot, így megmutattunk neki pár felvételt az előadásainkból.

Csák Pista, Erdélyi Gábor, Erdélyi Attila, Csák Éva

 Ő felajánlott jópár darabot, amiket közösen el is olvastunk, és nem túl hosszas tépelődés után végül  Háy János : „A Herner Ferike faterja”  mellett döntöttünk. Ali ismerte személyesen is a szerzőt, és játszott az e művéből készült egyik előadásban. Kortárs íróról van szó, így ismét csak „le kellett futnunk a kötelező 100 métert” a jogdíjak körül, de végül sikerült elintézni a dolgot. Ali és ez a darab „új szelet” hozott a „vitorlánkba”.

Erdélyi Attila, Csák Pista, Erdélyi Gábor, Balázs Ildikó

A szerző szerint „Istendráma”, és sajnos ma is aktuális. Egy lepusztult faluban játszódik, ahol a három főszereplő közmunkásként tisztítja az árkokat, természetesen éhbérért. Közben eleget „filozofálgatnak” az élet nagy kérdéseiről, a halálról, az élet értelméről; méghozzá a maguk sajátos módján, nem éppen magasröptű dialógusokban, teletűzdelve trágárságokkal és – rengeteg humorral.  Háy János kemény szövegében ennek ellenére van valami költői, és a jelenetek végén mindig kikerekedik a mondatok értelme.

Csák Pista, Erdélyi Gábor, Erdélyi Attila

Picit féltünk is a losonci közönség fogadtatásától, de az aggodalmunk fölösleges volt. Pár néző szívta a fogát már az első két mondat után is, ám fokozatosan „megfogta” őket az előadás, és hatalmasakat kacagtak a jeleneteken. Mondjuk azért az egész mű humora keserédes, mivel nem éppen vidám emberi sorsokról szól. A bemutató 2006. június 8-án zajlott a losonci művházban, és mint már említettem elég rendes sikerrel. Mi viszont már izgatottan vártuk a komáromi megmérettetést, mert éreztük, hogy „valami lóg a levegőben”…

ifj. Csák István, Simon László, Csák Éva

A Jókai Napokra  ezúttal válogatás útján kerültek be a darabok, minket valamikor egy hónappal a premier előtt látogatott meg Soóky László barátunk, aki a válogatóbizottság tagjaként végigutazta a magyar vidéket kelettől nyugatig. Az akkori próbánkból kb. 15 percet látott, de már ott eldöntötte, hogy mehetünk Komáromba. Nos, a fesztiválon csütörtök este játszottunk 21 órakor, és ezúttal „nem mondtunk csütörtököt”.

Csák Pista, Csák Lídia, Ibos István

A közönség kirobbanó röhögésekkel és a végén hosszú vastapssal jutalmazta előadásunkat – a zsűrivel egyetemben. Az akkori fesztivál sokak szerint nagyon színvonalasra sikeredett (17 előadás), de (nem csak) a „Vasárnap” Jókai Napokról szóló zárócikk szerzője szerint csoportunk még így is magasan kiemelkedett a mezőnyből mind rendezésileg, mind pedig a játékunkkal. Nos, a végeredmény is magáért beszél: fődíj, a legjobb rendezés díja, valamint a legjobb férfi alakítás díja (Csák Pista, Erdélyi Gábor, Erdélyi Attila).         

Csák Pista, Erdélyi Gábor, Erdélyi Attila

Ezt a darabot is főleg fesztiválokon játszottuk, bemutattuk Balassagyarmaton a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok keretében, valamint a budapesti Kaleidoszkóp Fesztiválon. Mindkét helyszínen elnyerte csoportunk a Magyar Színjátékos Szövetség Díjának ezüst fokozatát.

Csák Pista, Erdélyi Gábor, Tóth Pista, Erdélyi Attila

Történt egy mulatságos eset is: Mátészalkán vendégszerepeltünk (Ali intézte a fellépést), és meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a nézőtér megtelt – alapiskolás gyerekekkel. A mi meglepetésünknél csak a tanárnők megrökönyödése volt nagyobb, amikor meghallották az előadás „szaftos” szövegét.  A szerződéskötésnél ugyanis senki sem érdeklődött a darab mondanivalója és szövegstílusa felől…

Csák Lídia, Balázs Ildikó, Vámos Krisztián, Erdélyi Attila, Ibos István, Csák Pista,
Berki Róbert, Erdélyi Gábor, Simon László, ifj. Csák István, Csák Éva, Tóth Pista

Zárszóként már talán csak annyit, hogy Krizsik Alfonz személyében „új szelek – új idők” köszöntöttek be a színház életébe, ez nagy hasznunkra vált, mi pedig ismét új dolgokat, új rendezési stílust ismerhettünk meg, új barátot szereztünk –  no és nem utolsósorban fődíjat kaptunk Komáromban 11 év után.

Aki nem hiszi, járjon utána…

(Szöveg és fotók: Erdélyi Attila; a képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak) 
képaláírás kiegészítve: márc. 14.