2014. február 1., szombat

Hol volt... 16

„Isten halott – Nietzsche”

A 2000-es év vége a „Csókos kabaré” szlovákiai és magyarországi turnézásával telt. Elég jelentős változás állt be a színházunk szervezését illetően, mégpedig az, hogy immár nem mint különálló Csemadok „sejt”  működtünk, hanem 2001-től polgári társulásként folytattuk tevékenységünket Kármán József Színház néven. Ennek egyelőre (és még ma is) több az előnye, mint a hátránya.

Erdélyi Gábor, Csák Éva, Csák Lídia, Balog Pista meg valami szellem...

A 2001-es év elején eljött az ideje egy új darab kiválasztásának. Ismét „elővettük” az egyik hazai rendezőnket – Szabó Árpit –, és hosszabb hezitálás után (az ő ajánlására) kiválasztottuk George Tabori (Tábori György): „Goldberg variációk” című művét.  A Németországban tevékenykedő magyar származású szerző eme darabja filozofikus jellegű bonyolult dráma, és szerintem Strindberg Kísértetszonátájával egyetemben ez volt a legkacifántosabb mondanivalójú színpadi alkotás, amit addigi pályafutásunk során eljátszottunk.

Erdélyi Gábor, Silvia Golianová

A „Goldberg variációk” az emberiség története a Biblia alapján, egészen Jézus kereszthaláláig. A főszereplő (Mr. Jay) színházrendező, aki az asszisztense – Goldberg – segítségével igyekszik színpadra állítani az egész Ó- és Újszövetség sztoriját. A nézők színházat látnak a színházban, a próbákat az egyes jelenetekkel egyetemben. Sajátságos a zene és a dalszövegek (Ardamica Zorán szerzeményei), amelyek ezúttal nem operett dallamok… 
„Isten halott – Nietzsche”, ezzel a felirattal kezdődik az előadás, és „Nietzsche halott – Isten”, ezzel fejeződik be.

Csák Pista, Setény Öcsi, Silvia Golianová

Mivel Árpi többnyire kísérletező kedvében volt, így ez a rendezése sem egy hagyományos színházra jellemző produkcióként nyilvánult meg. Külön köszönettel tartoztunk T. Pataki Lászlónak és kedves feleségének Editkének, akik Salgótarjánból  „le-leruccanva” segítették az utolsó próbákat, főleg a színészi játékra helyezve a hangsúlyt.

állítólag Csák Pista, Erdélyi Attila, Balog Pista, Setény Öcsi

Ismét bejelentkeztünk Komáromba a Jókai napokra, ahová ezúttal a csoportokat válogatóbizottság választotta ki. Ez nem jelentett semmi újdonságot számunkra, hiszen amikor ráértek, mindig eljött valaki bennfentes, hogy megnézze a részpróbákat. Itt kell megjegyeznem, hogy ritkán mentünk Komáromba csak válogatás alapján, egészen a mostani tevékenységünkig (2014) összesen, ha ötször nézett meg minket válogatóbizottság. Ez nem dicsekvés, de sokszor elég volt, ha bejelentkeztünk és örömmel meghívtak bennünket. Természetesen valószínűleg betudható ez a felnőtt csoportok mind ritkább aktív tevékenységének is országszerte. Bocsánat ezért a kis kitérőért…

Erdélyi Attila, Erdélyi Gábor

Szóval Jókai napok 2001, ismét nyitóelőadásként kezdtük a fesztivált, és igencsak foghíjas nézőtér előtt. Mindegy, eljátszottuk, kissé meglepődtek a darabon és a rendezésen, valamint a bonyolult mondanivalón… A zsűri a kiértékelésen főleg a dramaturgia hiányát rótta fel, valamint itt-ott a rendezés következetlenségét.
Végül egy érdekes díjjal távoztunk Komáromból: a zsűri különdíja „az igényes darabválasztásért”…
Viszont felajánlották a részvételt az azévi júliusi zsámbéki fesztiválra, ahová el is „mentünk, láttunk és – nem győztünk”… hogy egy kicsit vicceljek is. Az ottani fesztivál elég rangos Magyarországon, és a későbbiekben még egyszer tiszteletünket tettük Zsámbékon (de erről majd máskor).

Erdélyi Attila, Csák Pista, Balog Pista meg valakinek a lába...

Az ősz ismét főleg „Csókos…” turnékkal telt, de meglepetésünkre meghívtak minket a Falusi Színjátszók 3. Országos Fesztiváljára Szepsibe, ami novemberben zajlott. Itt mind vendégek léptünk fel a kabaréval, természetesen nem versenyben. Ott találkoztunk utoljára Dusza Pista barátunkkal, aki sajnos a rákövetkező év januárjában eltávozott az „égi újságírók csarnokába”. Maga a fesztivál jó hangulatú volt, új emberekkel ismerkedtünk meg, újabb tapasztalatokkal gazdagodva tértünk haza (később még egyszer tiszteletünket tettük itt – 2012).

Balog Pista, Setény Öcsi, Erdélyi Gábor, Erdélyi Attila, Csák Pista, Mede Tibi,
hátul lepelben Csák Évi, Csák Lídia és Silvia Golianová

A 2002-es év egy új ősbemutatót jelentett számunkra, de erről majd legközelebb.
Aki nem hiszi, járjon utána…

(Szöveg és fotók: Erdélyi Attila; a képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése