2014. február 20., csütörtök

Bemutatkozik a... (4)

A SERLY NŐI KAMARAKÓRUS

A kórust 2001 őszén kezdtük szervezni. Vezetőnk azóta is Gaál Ildikó a Pedagógiai és Szociális Akadémia zenetanárnője. Első fellépésünk 2001. november 15-én volt a magyar kulturális központban, ahol Jókai Anna írónőt köszöntöttük. Közös elhatározással énekkarunk a Serly nevet vette fel, Serly Lajos és Tibor zeneszerzők tiszteletére. 

Kép forrása

A Serly család a 19. század végén Losonc városa polgári rétegének jelentős képviselője volt.  Ma már csak a temetőben álló kápolna emlékeztet rájuk, mely 1873-ban épült, építtetője Serly Antal volt, kinek végrendelete szerint  a kápolnát minden évben, halottak napján megnyitják és harangját meghúzzák.              

Kép forrása

Serly Lajos zeneszerző 1855-ben született Losoncon. Karnagyi és zeneszerzői tanulmányokat folytat   Pozsonyban és Berlinben. Ismert költők, Petőfi, Csokonai, Pósa Lajos verseit zenésíti meg, ő a zeneszerzője  a közismert Kék nefelejcs című dalnak is. 1905-ben vándorol ki Amerikába, miután Budán alapított színháza csődbe ment. Itt hal meg 1939-ben.

Kép forrása

Serly Lajos fia Tibor szintén Losoncon született 1901-ben. Ő is a zenei pályát választja. Pályáját apja New Yorki zenekarában kezdi. Budapesten  a Zeneakadémián Kodály tanítványa volt. Az 1920-as 30-as években brácsásként és karnagyként szerepel felváltva Amerikában és Magyarországon. Mikor Bartók Béla Amerikába vándorol Serly már elismert karmester, felkarolja és támogatja Bartókot. Bartókné, Pásztory Ditta  a Serly család iránti hálája és tisztelete jeléül helyeztette el a már említett kápolna falára, azt a márványtáblát, melybe a Kék nefelejcs dal első taktusa van belevésve. A táblát 1983-ban  Bartókné Pásztory Ditta megbízásából  Volly István zenekutató leplezett le.

Kép forrása

Kamarakórusunk  alapítása óta megszakítás nélkül működik.  Fellép a Csemadok helyi és területi rendezvényein, a református egyház gömörmegyei énekkari találkozóin, vendégszerepeltünk Salgótarjánban is. Kapcsolatot tartunk a ragyolci, füleki és salgótarjáni kórusokkal és a helyi Ozvena kórussal. 2003-tól  5 alkalommal „Zengjen a dal” címmel énekkari találkozót szerveztünk, ahová a környék 4-5 kórusát hívtuk meg.

Kép forrása

Az ének szeretete és a közös éneklés öröme tartja össze kórusunkat. Próbáinkat heti rendszerességgel a keddi napon tartjuk fél négytől a magyar kulturális központban. Szívesen látjuk körünkben az énekelni tudó és szerető fiatalokat és idősebbeket egyaránt.

(Szöveg: H. Duray Éva, képek: internet)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése