A Járásbíróság épülete

A Herz utca és a Komensky utca sarkán áll a jelenleg is eredeti küldetését teljesítő épület. Helyén eredetileg egy alacsony épület állt, melynek tulajdonosa 1881-ben Serly Antal, királyi albíró volt. Halála után, 1901-ben a telket fia ajánlotta fel a bírósági épület részére. Terveit a budapesti Igazságügyi Minisztérium ajánlásai alapján Fekete István, építész készítette el. Két épületrészből állt.

Az egyemeletes, eklektikus stílusú bírósági épület tágas helyiségekkel volt és van ellátva. Eredetileg a főbejárattól balra voltak a büntető bírói jegyzőszobák, jobbra pedig a telekkönyvi hatóság, telekkönyvi bírói szoba és segédhivatalok.

Az emeleti részben kapott helyet a polgári osztály, benne két polgári bíró, a járásbíró, ügyvédek, jegyzők, segédhivatalok és szolgák részére szolgáló helyiségekkel. Az alagsorban voltak a fatartók és a fogházőrmester lakása. Fő bejáratát háromtengelyes előreugró homlokzatrész domborítja.

 

A különálló, a mai Komensky utcai szárnyrésze alatt, a Tugár-patak felé néző fogházépületben kaptak helyet a magán- és közös zárkák. A fogháznak külön kőfallal kerített udvara, 31 cellája, 2 konyhája, 8 kamrája és egy mosodája volt. Az épület költségeit 260.000 koronára tervezték és 1908 elején készült el.

1987-ben bontották le, helyén 1988-89 között épült fel a bíróság mai, modern része.

A Kalmár-vendéglő egykori épülete (Sörház, Klamárik étterme, a Régi Vigadó)

Kb. a mai rendőrséggel szembeni épület. A 19. sz. közepén a helyén állt az ún. Sörház, amely akkor a város egyik legnépszerűbb vendéglátóhelye volt. Egy ideig sört (is) készítettek benne, erről kapta a megnevezését. A mai utca vonalán keresztben állt hatalmas, kb. 60 m-es frontjával. Az utca kialakításakor a vonalvezetését gátló részeit lebontották. Maradék épületeiben jött létre 1884-ben „Klamárik étterme”. A sörház átalakítására és a téli fürdő létesítése tárgyában létrejött bizottság 1884. január 19-én tartott ülésén javasolta, hogy az épület általános elnevezésével összhangban - „Klamárik étterme”, „Restauration Klamarik” - az épület homlokzatának kapufelőli oldalára a „Fürdő”, közepére a „Klamárik étterme” a kertfelőli oldalára pedig a „Népkert” felirat kerüljön. Később ez lett a „Városi Vigadó” (Régi Vigadó – Klamárik ekkor már a Vigadó bérlője) majd a Kalmár vendéglő.

Az épület udvarában 1884-85-ben kád- és gőzfürdőt alakítottak ki, amelyet 1910-ben modernizáltak. Kicserélték a vízvezetéket, az eredeti kádakat „fajansz” kádakra (mázzal bevont égetett anyag) cserélték és a hideg-melegvizes medencét is ilyen csempékkel fedték be. A két világháború között a Kalmár család rendezte be vendéglőjét, ahol – különösen a kerthelyiségében – szívesen töltötték a szabadidejüket a losonciak.

Az 1989-es rendszerváltás után különböző célokat szolgált, magántulajdonba került.  Volt benne cipőkészítő műhely, hosszú ideig kihasználatlan volt, majd 2007-ben pékséggé alakították át. Hozzátéve rendkívül érzéketlenül, teljesen tönkretették az épület eredeti, harmonikusan kialakított szépségét. 

A mai rendőrség, a volt Pénzügyi Palota (Finančný úrad) épülete

Elődje az egykori „Kerekudvar” téren épült fel, mint Állami Pénzügyi Hivatal az 1930-31-es években.

Maga a tér az 1918-as államfordulatig, és sokáig azután is a város legszegényebb, legelhagyatottabb részéhez tartozott. Területén rossz állapotú házak álltak, ez volt a prostitúció egyik központja is.

 (Szöveg és fotók: P. J. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)