2014. július 5., szombat

Ez már történelem! (5)

avagy a Liliomfi Losoncon

A losonci csemadokos színjátszás történelmében jelentős anyagi kárt és a szereplők lelkében (gondolom én) még jelentősebb szomorúságot okozó Fučík darab után, egy sokkal kellemesebb szórakozást nyújtó, közismert és főképp ajánlott színdarabhoz nyúltak a losonciak.

Ezt az ajánlást máris alá is támasztom, mégpedig egy korabeli Új Szó cikkel, mely a múlt részben bemutatott Egri Viktor cikk folytatása, hiszen 2 héttel később (1951. április 3-án) – feltételezhetően az elvtársak figyelmeztetését követően, már a következőket írja:

„Cikkemben Lenin útmutatására utaltam, arra a tanításra, hogy kritikailag kell közelednünk a múlt irodalmi örökségéhez és csak azt vehetjük át belőle, ami a haladást szolgálja.”

Belátja, hogy ugyan Katona József Bánk Bánja, hasonlóan Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez remekmű, azonban meghaladnák műkedvelőink erejét. Így rendkívül ajánlott Csokonai Karnyónéja vagy a Kocsonya Mihály házassága, illetve mindenképpen ajánlható Szigligeti Ede Liliomfija Mészöly Dezső átdolgozásában…

Még egy érdekes momentum a cikkből: „Műkedvelőink sokszor felvetik előttünk a kérdést, vajjon miért nem játszhatják Herczeg Ferencet, Molnár Ferencet, Bíró Lajost, Zilahy Lajost, Fodor Lászlót, Vaszaryt és a többieket… Ezekről az idézett és levitézlett szerzőkről a feleletünk kézenfekvő: nem kellenek, mert egy álkultúra terjesztői.”

Hát így. Ajánlja még a János vitézt is Kacsóh Pongrác feldolgozásában, ehhez a losonciak 1953-ban nyúltak.

Liliomfi 1951 (Losonc) csoportkép

Idézem a Csemadok krónikát: "A színjátszók összefogtak és további színdarabokat tanultak. Vágó Pál fáradságos munkáját dicséri, hogy a Csemadok színjátszói még 1951-ben bemutatták a Liliomfi című háromfelvonásos vígjátékot. 
 
A fenti kép részlete: Vágó Pál, Benyik Zoltán (karnagy), Böszörményi László

A darabban Planka Jolán, Dedák Sándor, id. Kertész Béla, Krajcsi Erzsébet, Smeskal Antal, aki a Szellemfit játszotta, szerepeltek. A címszerepben az igen tehetséges fiatal Péter Sándor mutatkozott be jelentős sikerrel. 
 
csak hogy képben legyünk: Planka Jolán, Péter Sándor, Krajcsi Erzsébet

Hálás szerephez jutott Sándor testvére Péter Pál is, aki már eddig is kitűnt kitűnő paraszti figurák ábrázolásával, a Fučík szerepben is jól szerepelt. Thomka Pál a darabban a kocsmáros szerepét játszotta nagy sikerrel, öregbítve hírnevét a Fučík, a Ludas Matyi szerepek után.

Péter Pál, Zagyi J., Biacsok, lent Ferenc Vera

A Liliomfi darabot Losoncon négyszer játszották. Bemutatták még Füleken, Vilkén, Nagydarócon, Kétkeresztúron és Ragyolcon is.”

mivel gondos kezek nem jegyezték fel a kép hátuljára a neveket, nem tudom kiket látunk

„1951-ben a helyi szervezet vezetését Sinka Gyula vállalta, aki számára már nem volt új ez a tisztség, hiszen mint titkár dolgozott a szervezetben az alapítás óta.”
Ő írta az alábbi Új Szó tudósítást is a losonci Liliomfiról (1951. június 21.)


Itt a krónikához képest újabb rendezőről (Böszörményi László) és szereplőkről is értesülhetünk, pl. Tulák Máriáról, ill. Vilhan Tibor, Haan Ferenc, Ferenc Vera, Husvét Mária, Ferenc József, Tomso Béla – „akik mind tudásuk legjavát adták”.

Az urak Planka Jolánt tartják éppen a magasba

A legteljesebb elismerés hangján szólnak Ambrus Gyuláról és Ambrus Istvánról is, akik a díszletezés nehéz munkáját végezték és szép munkájukkal hozzájárultak a Szigligeti darab megérdemelten nagy sikeréhez.”

Krajcsi Erzsébetet és Planka Jolánt karolja számomra ismeretlen úriember

Csak érdekességként említeném, hogy a Liliomfit ugyanaz év májusában a füleki színjátszók is bemutatták (azt nem tudom melyik volt korábban és a losonciak miért játszották Füleken is a krónika szerint…), erről tanúskodik ez az Új Szó cikk 1951. június 5-ről.


Hogy Füleken sem volt egyszerű az élet, mutatja a tény, miszerint „egy héttel a bemutató előtt a földműves raktárszövetkezet irodája beköltözött a színielőadásra egyedül alkalmas kultúrhelyiségbe, a régi Vigadó színháztermébe. (…) Csak az utolsó pillanatban sikerült a termet szabaddá tenni azzal, hogy a raktárszövetkezet irodáját más helyiségbe helyezték át. A CSEMADOK helyi csoportjának vezetősége és az elcsüggedt szereplőgárda is fellélegezhetett. Most aztán hozzá kellett látni a színpadi próbákhoz, de mivel közben még a prágai tanítók énekkara is hangversenyezett, a szereplők csak egy színpadi próbát tarthattak.”

fiatalabb és idősebb cilinderes urak a losonci Liliomfiban

És még egy érdekes „apróság”: „a zenekarban 9-13 éves iskolás gyermekeket láttunk a zongoránál, hegedűvel, dobbal és tangóharmonikával a kezükben”.

újabb cilinderes urak a losonci Liliomfiban...

Ma ennyit a nagy sikerű Liliomfiról, legközelebb az Úrhatnám polgár 1952-es bemutatójáról ejtünk néhány szót, és minő meglepetés – ahhoz már műsorfüzetet is tudok mutatni, igazi szereposztással!

(Szöveg: T. Éva, idézetek a fenti Új Szó cikkekből és a Csemadok krónikából; a színessel jelölt szavak hivatkozásokat jelölnek, a cikkek és képek kattintással nagyobb méretben nyílnak)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése