A tér északnyugati részén ma is állnak a Herzog és Kohn Szeszfinomító gyártelep épületei, melyek máig megmaradt részeit üzlethálózatok használják (üzletközpont, iroda- és raktárépületek). Egy része pedig lebontásra ítéltetett. A korabeli Herzog ház és a gyártelep leírásában ugyancsak Hidasi József volt a segítségemre.
A Herzogék telepét négy utca határolta le: a Köztársaság-tér, Gorkij utca (ul. Gorkého), ul. Duklianskych hrdinov és a Gácsi utca (Haličska cesta). A gyártelep fő épülete az északkeleti sarkán volt, amely le volt kerekítve. A főépület emeletén volt a Herzog család 8-szobás lakása, és a gyár előudvarából egy lépcsőházon keresztül volt elérhető. A lakásba a térről is fel lehetett jutni, de azt csak prominens személyek esetében használták. Az előudvarba a nagy átjáró vezetett, amelyen teherautók bejutottak. A gyár üzemi része az északi oldalt rézsútosan lezáró utca vonalában feküdt egy meredek csúcsíves toronnyal (még ma is látható csúcsív nélkül). Az udvarba belépőt szemben már a rakodó rámpa eleje fogadta, amely mellett egy vasúti vágány húzódott – rendszerint teherkocsik állomásoztak rajta. A Herzogéknak direkt csatlakozásuk volt az állomáshoz. Balra ettől állt az üvegezett növényház, amely társasági tartózkodásra is alkalmas volt. Ezen keresztül lehetett csak ellenőrzés mellett a nagyon szépen ápolt parkba jutni. A park az egész birtok közepét foglalta el, amelynek központjában egy nagy füves játszótér feküdt. Nyugati oldalán az utca vonalában két teniszpálya volt a prominens személyek számára.
A Herzogék parkja valóban egy kastélypark jellegét viselte. Változatosabb, ápoltabb növényzeti formák, különleges trópusi vegetáció, műkőből készült, allegorikus szobrokkal díszes szökőkutak és vízmedencék, geometrikusan elrendezett hosszú sétányok, egyenesre vágott sövények között rejtett tisztások fogadták a sétálót. Mindaz, amit egyébként csak az „úri kastélyok” parkjai kínáltak. (A korabeli fényképek tanúsága szerint a park egy része a 2. világháború után is megmaradt, mai Köztársaság téri részén zöldövezet van).
A Gácsi út felől közelíthették meg a parkot és raktárépületeket a kiszolgálók. Itt a kertészek zöldségfélék és virágok termesztésével foglalkoztak, hogy a nagyszámú „kettőscsalád” (Herzog és Kohn) ellátását szolgálják. A Búza tér felől még látható volt a Kohn-család egyemeletes 19. század stílusában készült épülete, egy gabonaraktár és a nevezetes Apolló mozi szecessziós portálja.
A Herzog-család is igen nagy társadalmi életet nyújtott prominens vendégei számára, akik a politikai, gazdasági és nem kevésbé a korabeli kultúra köréből látogatást tettek a családnál. A Heksch-családdal szemben konkurensként léptek fel, habár a Herzog-család anyagi kapacitása és személyi kapcsolatai jóval felülmúltak mindenkit.
A Herzog és Kohn Szeszfinomító gyárat (rum és likőrgyár, sör- és bornagykereskedés) 1891-ben alapította Herzog Ignác és Kohn Dezső. Tíz évvel később már országos hálózatú szeszfinomító. A gyártelep nagy része 1911. július 29-én villámcsapás következtében leégett (a tüzet okozó szesztartályt csak 4 nap után tudták eloltani). Rövid idő alatt újraépítették. Az 1920-as években a „Szeszfinomítógyár, szesz szabadraktár, szeszdenaturálótelep” egyike volt a város területén megmaradt és működő gyáraknak. Irányítását 1929-ben Herzog Sándor vette át, 1929-ben Herzog György is belépett a cégbe. Átlagosan 35 munkást és 10 tisztviselőt foglalkoztatott. Az üzem a II. világháború után RISO konzervgyárként vált ismertté, s egészen 1990-ig dolgozott. Nagy mennyiségben dolgozott fel gyümölcsöt, melyekből főleg konzerveket, ecetet, gyümölcsleveket, gyümölcsborokat állítottak elő.
(Szöveg: Puntigán József. A képek az egykori teret ábrázolják, rájuk kattintva nagyobb méretben nyílnak.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése