2013. november 30., szombat

Hol volt, hol nem volt… 7

A szerkesztő előszava: Attila barátunk legutóbb egy olyan hosszú cikket írt, hogy jobbnak láttam folytatásban leközölni. Annál is inkább, mert rengeteg képet találtam, amelyeket meg szeretnék itt osztani. Így történt, hogy ez a mai szöveg kicsit tömörebb, viszont a képek azt hiszem, magukért beszélnek…

Lehár emlékműsor

Erdélyiné A. Gabriella, Tóth Pista
 1994. március 21-én, a Kármán Napok keretében a Vigadóban mutattuk be azt a Lehár-estet, amelyet Lehár Ferenc utolsó losonci koncertjének 100. évfordulója alkalmából tanultunk be. Az est rendezője Jankovits Jenő és Böszörményi István.

Balázs Ildikó, Erdélyi Gábor

Tóth Pista, B. Vámos Anikó és a zenészek

Természetesen mind-mind Lehár Ferenc operettjeiből előadott dalokkal. A dolog érdekessége, hogy Lehár itt, a Vigadó színpadán tartotta utolsó koncertjét.
 
Csák Istvánné - Etus
Csaszlovszky János, B. Vámos Anikó, Erdélyi Attila, Csíkány Andrea
 Az estünk záróakkordja – Lehár Losonci Indulója – a Traditional band előadásában külön „balzsamként” hatott a jelenlévőkre. 


 A „rettentő” melléfogás

 S hogy az 1994-es év tavasza ne csak lityi-lötyi legyen, betanultunk egy újabb darabot: Mihail Bulgakov „Iván a rettentő”-jét. A bemutató április 27-én zajlott szintén a Vigadóban.

Csák Pista, Erdélyiné A. Gabriella
A darab 1936-ban íródott, sajátos a humora, van benne egy feltaláló az időgépével, s kísérletei során IV. Iván cár a „rettentő”, átkerül a 20. századba, a feltaláló lakásába. Itt természetesen nem ért semmit a szituból, ráadásul nagyon hasonlít a házmesterre, ami kisebb bonyodalmat okoz. A színmű jellem-, és helyzetkomikumával nemcsak az akkori orosz világot karikírozza, hanem tükröt tart mindannyiunk gyarlóságának bemutatására is.

Bene Győző, Ivanics Pista, Csák Pista, Erdélyi Attila
A mi verziónkban érdekességnek számított, hogy a cárt és a házmestert külön két szereplő játszotta, nem egy. Néhány itteni akkori újságcikkből kitűnik, hogy az előadás tetszett a közönségnek, a szereplők sem voltak rosszak, a nézők kuncogtak is, csak… Volt egy nagy-nagy bibi, ami azután Komáromban derült ki a Jókai Napokon, tudniillik a darabnak nem volt rendezője.  Szabó Árpi ugyan elkezdte velünk a munkát, de két héten belül vissza kellett lépnie egészségi okokból, s így nem tudtunk hirtelenjében mit csinálni, mint saját magunk „megrendezni”  a darabot. Ez állt a plakáton is…

Erdélyi Attila, Tóth Pista
A komáromi zsűritől azután kaptunk bőven  hideget-meleget, de nem tudták „személyesíteni” a cseszegetést, mert nem volt rendezőnk. Végül ezt tartották a legnagyobb hiányosságnak, hogy nem volt, aki összefogta volna a munkát, kívülről saját rálátással megrendezte volna az előadást. Természetesen nem kaptunk semmilyen díjat. Szegény E. Gábor akkor volt elsőfesztiválos, s mint ilyen, elvörösödve vitába szállt a zsűrivel a kiértékelésen. Mi „öreg rókák” inkább bölcsen hallgattunk. Nos, igen a darab nagy bukta lett, csak mintegy öt előadást ért meg, és igyekeznünk kellett tanulni belőle.

Tóth Pista, Csák Pista
Viszont az 1994-es Jókai Napok zsűrijében ült az a Vlado Sadílek is, aki már akkor felfigyelt ránk, zsűritagként sajátos leveleket írt Csák Pistának a Visszhangba (a Jókai Napok fesztivállapja), és a következő évben azután „nagyot durrant” a közös munkánk eredménye. De erről majd legközelebb…

Az Iván a rettentő csapata

Aki nem hiszi, járjon utána…

(Szöveg: Erdélyi Attila, fotók a csoport archívumából; a képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak)

5 megjegyzés:

  1. Sziasztok, a Lehár emlékműsor, az csudijó volt!Én személyszerint minden zenés darabban jól éreztem magam.... s a közönség TAPSOLT, tapsolt, TAPSOLT...

    VálaszTörlés
  2. A Bulgakov darabból sajnos nem sok emlékem maradt meg, csak a Jókai-napok negatív reakciói. Azokat meg jobb elfelejteni :) Emlékszem viszont arra, hogy először kaptam több szöveget - a Cár irnokának a szerepét játszottam, tele fürge mozgással, főleg amikor a cár lábai elé dobáltam magamat kegyelemért könyörögögve :)) Azért a kulisszák mögött sokat nevettünk, (Mede) Tibike és (Bene) Győző nagy komédiások voltak :)

    VálaszTörlés
  3. Szasztasz!
    A Bulgakov darab záróképen látható szereplők: Bene Győző, Ocsko Péter, Erdélyi Gábor, Csák Évi, Csák Etus, Rákos József, Erdélyiné a. Gabriella, Csák István, Csák Lídia, Tóth Pista, Erdélyi Attila, Ivanics Pista

    VálaszTörlés
  4. Szasztasz!
    Találó az alcím amellyel Attila felidézte az Iván a rettentőt. Szinte mindenki egyetért a csapatban azzal, hogy ez volt az elmúlt évek leggyengébben kivitelezett darabunk. Igaz viszont az is, hogy minden rosszban van valami jó is. Összejöttünk Vlado Sadílekkel, s a következő esztendőben már megrendezte az első darabját a Kármánosok részére.
    A sok élmény mellett számomra a két "udvari zenész " élőjátéka (Bene Győző, Ocsko Péter) jelentette ebben a darabban a csúcsot. Igaz nem tudtak énekelni, hangszeren játszani, de megcsinálták. Minden előadásuk más volt.

    VálaszTörlés
  5. Szasztasz!
    A Lehár emlékműsor nagyon szép volt. Élőzene, táncosok, dixieland, no meg persze a kiválóan éneklő Kármánosok. Számomra az általunk támogatott ( nem anyagi) Traditional Dixieland Band fellépése volt a csúcs. Ezen az előadáson csak szervezőként tevékenykedtem, de jó volt látni az elégedett közönségünket. Nem mellékes,hogy egy csodálatos helyen a losonci Vigadó nagytermében mutattuk be ezt a produkciót.

    VálaszTörlés