Kubinyi téri (kör)séta II.

A Nógrádi Galéria és Múzeum épületének homlokzatán találjuk Janko Kráľ, szlovák író, költő  1996-ban leleplezett bronztábláját. Az író 1850-ben kékkői és losonci szolgabíró helyettes volt, s ilyen minősítésében tartózkodott Losoncon.

A katolikus templom főbejárata felett a kereszt kicsit eltakarja az alatta látható latin nyelvű márványtáblát, amely szövegnek magyar jelentése: „Egyik szentnek sem, de magának az összes szent Istenének, és a szenteknek is állítottuk oltárainkat.”
Ha felnézünk a templom tornyának bádogozott részére (hogy lássuk egy kicsit távolabb kell mennünk) az „Anno 1924” feliratot találjuk. Ez a templom és a torony akkori felújításának az időpontja.

Innen a tér déli oldalára, a Vigadóhoz indulva álljunk meg egy percre a Nógrád vitéze, turistaijesztő alkotásnál, melynek talapzatán szlovák és angol magyarázatot találunk a szoborgondolat miértjére. Ettől sokkal érdekesebb tény az, hogy 1910. szeptember 19-én ezen a helyen leplezték le a losonci Kossuth-szobrot. Elkészítésének lehetőségét a már megidézett Csordás József, helyi szobrász kapta meg, de e munka közben váratlanul elhunyt. A szobor elkészítésére családja ezután barátját, Holló Barnabást ajánlotta, amit a losonciak el is fogadtak. Holló Barnabás némileg megváltoztatva az eredeti terveket, egy saját alkotást hozott létre. A szobor eredeti talapzatát ma a Nógrádi Galéria és Múzeum udvarának hátsó részén őrzik.

Több emléktábla található a Vigadó északi – a térre néző – falán. Egy fakeretbe került a REDUTA 1810 feliratú fehér tábla, amely azt sugallja azt olvasónak, hogy egy 1810-ben épült épület előtt áll, pedig akkor és még azután majd egy fél évszázadig itt kertek voltak, ill. a szomszédságában álló Sárkány vendéglőbe érkezők hagyhatták itt kocsijukat és lovaikat. Ez a tábla a „fele sem igaz” kategóriájú ismeretterjesztést szolgálja. Rajta 32, a Vigadót meglátogató személyiség nevét sorolja fel, akik közül pl. Jókai Mór sohasem járt Losoncon, az 1844-ig felsoroltak pedig azért sem lehettek itt, mert addig az épület sem állt itt.

Nem teljesen pontos a tőle jobbra lévő Lehár Ferenc emléktábla bevezető szövege sem. Lehár karrieri kezdete nem teljesen ehhez az épülethez kötődik, hanem a mai Winkler Oszkár Építészeti Szakközépiskola területén, a mai Lehár és B. Nemcová utcák kereszteződése mellett látható Tiszti Pavilonhoz. Tény viszont, hogy alkotói (losonci) sikereit a Vigadóban megtartott koncertek jelentették. Nevét viseli az épület földszintjén, az emléktáblától jobbra lévő Lehár Kávéház, amelyben a mellszobra is látható. A tábla elkészítését Mihály Ferenc kezdeményezte. Városi támogatással, 2008. október 24-én leplezték le.
Az épület sarkán egy sas tart karmaiban egy négynyelvű táblát, mellén egy címerpajzsban a „Spiritus novus Oppidum nostrum” szöveggel. A tábla Losonc 1849. augusztus 8-9-i felégetésének állít emléket, 1999. október 1-én leplezték le.

Ha felnézünk az épület tetejére, akkor ott a térre és a Herz utcára néző falán is, egy-egy gótikus ihletésű „tetőtéri” ablakocskát és külső falait láthatjuk. Mindkettő csúcsán egy-egy kovácsoltvasból készült szélforgó látható, bennük a „VIGADÓ” és a „REDUTA” felirattal.
Az épület Kubinyi térre néző falát neves nógrádi családok: Szígyártó, Szilassy, Zichy, Balassa, Forgách, Madách és Kubinyi címerei díszítik.

A címereknél maradva, inkább már csak érdekességként jegyzem meg, hogy a tér épületein három helyen is megjelenik a város címere. Az egyik a Vigadó fentebb említett  Kubinyi térre néző tetőtéri ablak falán, a másik az egykori Városháza ugyancsak a Kubinyi térre néző falán a tetőrész alatt. Még a harmadik a Református templom, Kubinyi térre nyíló, kovácsoltvas kapuja jobb oldali címerpajzsában (a bal oldalin a Szígyártó-család címere van). Megtalálható a város címere a Vigadó alatt vezető átjáró folyosón, és az épület színháztermében is.
(A szöveg és fotók szerzője: P. J.)