Először vessünk egy pillantást a lap tetejére. Megsúgom, hogy a következő számtól a címlap kicsit megváltozik, ez viszont még a régi formája a társadalmi hetilapnak.
A pünkösdről szóló hosszú elmélkedést most kihagyom, olvassunk viszont bele a már sokat emlegetett Liszt Ferencz tanítvány, Willheim Etelka hangversenyének méltatásába: "Szerdán olyan élvezetes este kinálkozott városunk közönségének, a minő kisebb vidéki városban ritkán adja magát elő. Egy művésznő mutatta be geniális tehetségét, lelke magas szárnyalását, energiájának hatalmát, s a közönség meghatottan távozott. Azt az érzetet vitte magával, a melyet csak igaz művészet élvezete teremt. (...)
...nemesebbnek hisszük magunkat; közönséges gondolkodásunk magasabb régiókba vágy; egyszóval: javúlva, tisztulva térünk haza. Ez a művészet hatalma, melynek fontosságát az emberi társadalomban még azoknak is el kell ismerniök, a kik külömben a hasznosság elvét veszik mindenben kiinduló pontúl."
 |
| (kattintással minden kép nagyítható) |
A következő oldalon olvasható cikkecske remek humorérzékkel megáldott (Congó) polgártárs tollából fakad, aki 1888-ban a Belpiacz valamelyik házának lakója lehetett... Ajánlom az egész cikket elolvasni, frappáns leírása az akkori élethelyzetnek:
No de evezzünk sokkal komolyabb vizekre! Az iskolaügyet akkoriban (is) élénk érdeklődés kísérte, a nógrádmegyei tantestület losonczi köre is ülésezett Kálnó-Garábon, de "Az ülést Zúz János ottani tanító tanítása, s egyuttal tótajkú növendékeinél a magyar nyelvben általa elért eredmény bemutatása előzte meg. Növendékeit magyar nyelven való fogalmazásra képesíteni volt tanítása czélja, s ennek teljesen meg is felelt...".
Hogy nem csak a "magyarosításban vállvetve munkálkodó" tanítókkal foglalkoztak, kiderül a cikk folytatásából, ahol szóba kerül a tanítók országos árvaháza nógrádmegyei alapítványa és a megyei tanszermúzeum is.
Gácson is vizsgálódtak a szülők és tanügybarátok az iskolában, ahol "a növendékek kivétel nélkül tótajkúak s a vizsgákat a vallástan kivételével minden tárgyból, minden növendékre nézve magyar nyelven tartattak meg. A gyermekek elkezdve az első osztályúaktól nemcsak a közéletben használni szokott magyar szókincset, hanem a tanításban előforduló gondolatcsoportokra szükséges kifejezéseket is ismerik és értik...." Olvassuk ezt tovább és gondoljunk bele...
Többször szóba került már a losonci anziksz cikkeiben a losonci fürdő, ismét mutatok róla egy cikket:
Akkoriban májusban kezdődött a fürdőszezon, ennek bizonyítéka az ajnácskői fürdő megnyitásáról szóló értesítés, ráadásul a losonci katonai és polgári uszoda is megnyílt. Nos, igen, más idők jártak...
Az alábbi árverési hirdetményt egy korabeli térkép segítségével kellene tán olvasni, olyan szép megnevezései vannak a mindenféle réteknek, irtványoknak és egyebeknek:
Egyébként Klamárik Danó is mindent megtett a kultúra és természetesen a bevétele biztosításáért: "szombatonkint a katonai zenekar zene-estélyt tartand"...
Végezetül vessünk egy pillantást a Kármán-társulat Könyvnyomdája igazán tetszetős hirdetésére, amely szerint "a legujabb és legdivatosabb betűkkel, körzetekkel és kitűnő gépekkel dusan felszerelve ajánlja magát"...
Ebben az afrikai kánikulában ennyi telt tőlem, remélem a Belpiacz környékén mostanság nem kell a porból és szemétből barikádokat emelni... :-)
Holnap találkozunk a zsinagógában délután 4 órakor, gondolom ott kellemesen hűvös lesz a légkör :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése