A városliget - 2. rész

Erzsébet királyné halála után Farkas Károly (1823-1904), a losonci líceum jogtanára javaslatára a ligetet Erzsébet királynőről nevezték el. Területét kibővítették, a 19. és 20. század fordulóján értékes fákat és cserjéket is kiültettek benne. Kialakítását Wagner Sándor (1856-1929) polgármestersége idején fejezték be. Szabályozták a patakot, a sétányok mentén pihenőhelyeket alakítottak ki, új lócákkal is ellátva azokat.

Nagyobb rendezést először 1929-ben valósítottak meg benne. Ekkor rendbe tették az uszodát, kitisztították a halastavat. A kis tó helyén 70000 Kč költséggel elkészült egy modern virágház.
A mai vendéglő és kerthelyisége, valamint a volt városi uszoda közötti parkrészben az 1940-es évek végéig polgári teniszpályák voltak.

Az 1919-es Szlovák Tanácsköztársaság ellen harcolt cseh katonák emlékművét 1927. június 19-én leplezték le a városligetben. Tervezője Alojs Vrtíšek, szobrász-légiós, vezérkari kapitány volt. Az obeliszkszerű emlékmű felső részén, egy a felszabadítóknak virágcsokrot átadó leányt ábrázol. Az emlékművet 10846.- Kč költséggel (a katonai alakulat fedezte) a losonci Terrazo cég készítette.

Az 1927. október 27-én megtartott kegyeleti emlékünnepélyen a Zborovon elesettek 19 2/7 17, 19 28/1927 sírjából egy ujjperecet helyeztek el benne, amely részt a „Prst z mohyly legionárov” feliratú márványtáblával zárták le. A Szovjet hősök emlékművét 1945. október 28-én leplezték le, Ing. Winkler Oszkár munkája. Az itt eltemetett katonákat később exhumálták és a zólyomi katonai temetőben helyezték örök nyugalomra.

A liget közepe tájékán a Tugár patakon vizét felfogva az 1930-as években szabadtéri strandot létesítettek, mely kb. az 1960-as évek végéig működött. Az épületek alapjai, a kerítés ma is látható. Az elmúlt évtizedekben játszótér működött a területén.
Magánkezdeményezésre 2005-től a tóba folyó patak melletti sétány szomszédságában egy játszóparkot hoztak létre, melynek része egy kis zárt állatkert is. 2008/09-ben teljesen felújult (előnyére) a ligeti vendéglő. Kitisztították a liget külső részeit is, ahová facsemetéket is elültettek.
Bár többször volt rá javaslat a patak vizének szennyezettsége nem tette lehetővé az üzemeltetését. A gát és a bazaltkövekkel kikövezett medence máig megvannak, nyaranként fel is töltik.
A liget közkedvelt „rózsakertjét” 1957-ben alakították ki. Az 1960-as években az uszoda feletti területen állatkertet is fenntartottak. Ennek kicsi utóda az étterem mellett kialakított állatkert.

A liget karbantartását az 1970-es évek után egyre jobban elhanyagolták, s csak az 1989-es változásokat követően Doc. Ivan Tomaška Cs. tervei alapján kezdték el újra rendbe tenni.
Jelentős károkat okozott a ligetben az 1995. július 3. éjszakáján, a városon keresztülvonuló erős szélvihar, amely több mint 70 fát károsított meg, ill. csavart ki a helyéről. Sétányait 1994-95-ben aszfaltozták, s lámpákkal világították meg.
Igen viharos előzmények után, már századunk éveiben épült ki a patak ligettel szomszédos túloldalán, az ún. Kékföldön egy új városrész, ahol a város tehetősebb polgárai építették fel új otthonaikat.

(Szöveg és fotók: P. J. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)

A városliget - 1. rész

A régió egyik legszebb parkja, amely ma is a hétköznapi és hétvégi séták közkedvelt helyszíne, amelyet az utóbbi években a város vezetése is újra felfedezett, s több rendezvénynek is otthont adott. Területe megközelíti a 17 ha-t, a kialakításától kezdve számos értékes fát, bokrot és virágot telepítettek ide.
Létrehozásával a losonci Városi Képviselő Testület 1884 januárjában kezdett foglalkozni. Tervezetével a lakosokat is megismertette, melyet a Losoncz és Vidéke januári, 4. száma így kommentált „Eszmének nagyszerű, kivitelnek nehéz, sőt az adott helyzet figyelembe vételével csaknem kivihetetlen”.

A javaslat kidolgozására bizottság alakult, amely a liget területét a malomárok (a mai kispatak ill. a ma már nem használt medre) és az „ó-patak”, azaz a mai Tugári patak közötti részen jelölték ki, azzal, hogy annak bérleti szerződéseit (rét volt itt) megszüntették. A liget bérleti jogát 12 évre Klamárik Danónak (azonos a losonci Vigadó bérlőjével) adták át, aki 1887-től italmérési jogot is kapott, azzal a kitétellel, hogy a város e célra épületet nem biztosított a számára.
Klamáriknak vállalnia kellett azt, hogy a város által kijelölt helyen egy italmérésre alkalmas épületet épít, és azt a „vendégek kényelme és ízléséhez mérten szinte a sajátjából minden szerelvényekkel ellátja…”. Az épület ugyan a tulajdonába kerül, de a bérleti díj lejártával köteles lesz azt a város tulajdonába átadni, úgy hogy az 1896. április 1-én a város szabad rendelkezésére álljon.

A ligetnek az akkor már működő polgári uszodára és korcsolya-pályára kellett kapcsolódnia. „Az érdekelt rétterület a polgári uszoda és korcsolyapályától kezdve egy városi ligetté alakíttassék akként, hogy a liget összhangzatos összeköttetésbe hozassék a már készen lévő, a fürdőbe vezető sétaúttal s kiterjesztessék az erdő széléig.” – olvasható az erről szóló jegyzőkönyvben.
A szakértői tervek elkészítésével a város polgármesterét Pokorny Gusztávot (1819-1890), a munkálatok kivitelezésével Czóbel Károly (1834-1885), rendőrkapitányt bízták meg. A munkálatokat 1884-ben kellett elkezdeni, és a 12 év alatt kellett befejezni.

A liget részévé váló katonai és polgári uszoda már jóval korábban, 1883-ban elkészült. A kaszárnyák közelében (a mai ligeti tavacska szigete és a B. Nemcová utcáról nyíló parkoló között) kijelölt területet, az ahhoz szükséges kemény faanyagot a város, a maradék faanyagot és a kivitelezést a katonaság biztosította. Kiépítésében legnagyobb érdeme Hess tábornoknak volt. A terveket Bartholomidesz Gyula, városi mérnök készítette el, az építkezést Spinder főhadnagy vezette. Az öltöző pavilont hat személyre építették, a kabinok négy családnak adtak helyet. A medence hossza 24 m, ebből 10 m alulról deszkázott. Legkisebb mélysége 1,20, a legnagyobb 2,70 m. 1883. július 29-én nyitották meg és „oly mértékben sikerült, hogy ily arányban reményleni is alig lehetett volna” – olvasható a Losoncz és Vidékében. Naponta 7.00 és 10.00 óra között valamint kedden délután 17.00 és 21.00 között a nők, hétfőtől csütörtökig este 18.00 és 21.00 között a katonák, a fennmaradó időben pedig a tisztek és civilek használhatták.

A laktanya melletti (a mai tavacska a sziget és az étterem között) területet 1883 novemberében a Városi Közgyűlés a losonci Korcsolyázó Egyesületnek adta bérbe, hogy azon egy új korcsolyázó pályát alakítson ki.
A liget kialakítása Czóbel Károly, rendőrkapitány irányításával a területére eső telkek kisajátításával kezdődött el. Meghagyva az öreg fűzfákat a patak partján, a területet kitisztították, majd az egészet facsemetékkel telepítettek be. A munkálatokat Czóbel Károly balesete és váratlan halála szakította meg. Az irányítást 1886-tól Ottahal Antal (1868-1917), a város új rendőrparancsnoka vette át. A tervezett időpontot (1896) nem tudták betartani, ami kiváltotta a helyi közvélemény rosszallását is.

A „csolnakázó“-t (azonos a mai tavacskával, az idősebb losonciak bizonyára még emlékeznek is rá) 1895-ben nyitották meg. A katonák 10 csónakot készítettek, amelyeknek a Mars, Juno, Flóra, Ceres, Vénus, Diana, Apollo, Bacchus és a Pluto nevet adták. Elkészült egy kettős csónak is, melynek a Castor a Pollux nevet adták. Katonák és a város lakosai  egyaránt igénybe vehették.

A korabeli képeslapon sokszor megörökített épület nem a mai étterem és vendéglő helyén, hanem a tavacska mai szigetén állt.  Volt benne étterem, télen melegedő, felső részében pedig katonai zenekar játszott. Az épületet 1920 után Jedlička úr üzemeltette, majd Deutsch vendéglős volt a bérlője. 1940 azonban leégett, 1943-ban lebontották. Helyére ideiglenesen egy kis „fatemplomot” építettek, hasonló szerepkörrel, amely az 1940-es évek végéig állt itt.
Ha nem is a helyén, de utódja a mai „Biela labuť” vendéglő, amely a nyári mozival együtt 1958-61 között készült el. Terveit, beleértve a patak áthidalását az Építészeti iskola diákjai készítették el.

(Szöveg és fotók: P. J. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)