Ez már történelem! (17)

Ahogy azt legutóbbi színjátszós bejegyzésemben ígértem, egy nagyon sikeres operettel foglalkozunk ma, amihez a Csemadok krónikában is bőséges anyagot találtam, ráadásul fényképeket, műsorfüzetet és még egy plakátot is tudok hozzá mutatni.
1959. november 27, 28, 29-én került sor Baróti Géza: Bástyasétány 77 című zenés vígjátékára. A Vigadóban telt ház mellett háromszor játszották.

A „Lučenské zvesti“ (Losonci hírek) című losonci hetilapban Szanyi József mérnök „A Csemadok kultúrkohójából” című cikkében a Bástyasétány előkészületeiről így ír: „A laikus el sem hinné, hogy egy műkedvelői színi bemutatót mennyi fáradság, kitartó munka, számtalan önként vállalt munkaóra előz meg. Az érdeklődők számára röviden ennyit: A Csemadok losonci helyi csoportjának színjátszói a Csehszlovák-Szovjet barátság hónapjának tiszteletére november 27-én, 28-án és 29-én színrehozzák Baróti Géza Bástyasétány 77 című zenés vígjátékát a Vigadóban."

 
"Az előadást december 12-én és 13-án megismétlik.  – Ennyi lenne a hír. De mi van mögötte? Húsz és egynéhány ember, aki estéket feláldozva már egy fél éve készül az operett bemutatójára. Megközelítőleg 3000 munkaórát jelent, melyet munka után dolgoznak le a műkedvelők. A szereplők mellett technikusok, zenészek, segédszemélyzet és mások dolgoznak a siker érdekében. A díszlettervezés és elkészítése, a kellékek s az egyéb szükségletek beszerzése is sok munkát ad.”

Az operettet november 29-én délelőtt is játszották.
Az Új Ifjúság című hetilapban Csikmák Imre írást közölt 1960. január 5-én a Bástyasétány 77 c. operettről: „Három rokonszenves fiatalemberrel és három csinos lánnyal indul a cselekmény, akiket a lakáshivatal bürokráciája hoz össze Budán a Bástyasétány 77 számú műemléknek nyilvánított romos házban. Palkó, a lakáshivatal előadója a lányoknak is, a fiúknak is kiutalja a házat.

Vona Vera, Vámos Anikó, Szvetlík Erzsébet és Szluka Béla

A lányokat Anna titkos imádója, Török professzor, a fiúkat Feri bácsi építőmester támogatja. Végül is a fiatalok közti ellentétet civódások közepette a szerelem oldja meg. Ki-ki megtalálja a maga párját. Amit tehát a bürokrácia képtelen volt megoldani, azt megoldják a fiatalok. A Bástyasétány 77-es házat korabeli stílusához hűen kijavítják és családi házzá alakítják át.

Csaszlovszky János és nem tudom kik

A losonciak meglepően jól válogatták össze a szereplőket. A három kislányt Szvetlik Erzsébet, Vámos Anikó, Vona Vera alakítja. Vámos Anikó Tini szerepében először lépett komoly szereppel a színpadra. Természetes és közvetlen játékával már az első pillanatban elragadta a nézőt.

Tán Leviczky István és Vona Vera

Szvetlik Erzsébet szolídságával tűnt ki. Vona Vera mintha eltúlozta volna a szerepét, a csorbát azonban partnere segítségével kiköszörülte a táncjelenetben, mellyel eldöntötték az operett sikerét.

Vona Vera és Leviczky István (talán)

Csaszlovszky János, Leviczky István és Béres László alakítása meggyőző volt. Csaszlovszky a legegyszerűbb jeleneteket is mesterien játszotta. Elismerően kell szólnunk Leviczky és Béres alakításáról is.
A mindenkin segíteni akaró jószívű Feri bácsi szerepében Szabó László kedélyessége helyesen érvényesült. Hrugyan Ferencet Török professzor szerepében, Szluka Bélát pedig Sasek, Anné Lilit a jósnő alakításában szintén dicsérni kell. Szluka Béla tehetségével és biztos mozgásával tűnt ki.

Anné Lili mint jósnő, az úriembert nem tudom ki

A rendezői munkát H. Kovács Kató nagy hozzáértéssel végezte. Elsősorban a táncbetétekre gondolunk itt, amelyekkel ügyesen tarkította az egyébként szép dallamos operettet. Természetesen a sikernek Dedák Sándor díszlettervező és a zenekar is részese. A Csemadok losonci szervezetének színjátszó csoportja jó úton halad. Jelentősen hozzájárul kulturális forradalmunk győzelmes befejezéséhez.”

A füleki fellépés plakátja

A Bástyasétány 77 című operettet 1960. január 31-én Korláton, februárban és márciusban Léván, Zselízen, Nyitrán, Kassán, Szepsiben, Rozsnyón és Tornalján is bemutatták. Füleken 1960. január 16, 17, 24, 25-én mutatták be teltház mellett. Február 27-én és 28-án Rimaszombatban is színre vitték nagy sikerrel. Márciusra meghívást kaptak az osztravai bányászoktól, de a nagy távolság miatt a szereplés ott elmaradt. Helyette Besztercebányán voltak a darabbal. Az operett 1960-ban 20 előadást ért meg, mindenütt nagy sikerrel.
A helyi szervezet az operett kottáit és szövegkönyvét eladta 500 koronáért a leleszi Csemadok szervezetnek.
(Szöveg: T. Éva, idézet a Csemadok  krónikából; a színessel jelölt szavak hivatkozásokat jelölnek, a műsorfüzet és képek kattintással nagyobb méretben nyílnak)