A Sternlicht-féle zománcozó gyár

A „Sternlicht S. és Társai első magyar bádog- és vasedény-zománczozó gyár” a mai Vasúti, Rázusová, Jókai utca és a Nógrádi (egykor Mező utca) utcák által bezárt területen épült fel.

1884-ben alapította Sternlicht Sámuel és Schein Fülöp. Főleg zománcozott konyhai edényeket, háztartási eszközöket gyártott. 8000 négyszögöl területen 12 épületből állt. Energiaszükségletét saját gőzgépei és villanytelepe biztosította. 1910-ben 700 alkalmazottja közül 150 volt nő. Termékeiket Ausztriába, a Balkán államokba, Oroszországba, Ázsiába és Észak-Amerikába szállították. 1928-ban szűnt meg.

A korabeli sajtó így írt róla: „...Egy bádogos műhely sírjából hatalmas kémény tör ki és eget kér ott a vasúti utcza első és legszebb háza mögött, azon nagy üres telken, ama költőiesen épült nyári lakkal szemben. Hercz Adolf helybéli bádogos iparos kezdi meg a versenyt más művelt államok iparával s szövetkezve két társával – Sternlicht és Schein – felállították fentnevezett gyárat. Városunk első sorban van érdekelve, mert ilyen gyár még hazánkban eddigelé nem volt, ha tehát ezen gyár készítményei versenyképesek lesznek más, idegen államok gyáraiban készült edényekkel, Losoncz és hazánk jó hírneve csak növekedni fog. Óhajtjuk és reméljük ezt."

"A gyár igen szépen van berendezve. Van benne malom, kovács-és asztalosműhely, továbbá egy tágas helyiség az edények bemázolására, melyekben egyelőre 30 munkás dolgozik reggeli 6 órától esti 7 óráig, 3 izzasztó kemencze és laboratórium. A malomban 3 kerék, melyeket gőz hajt, őrli lisztté a földpát, folypát és quarcz darabokat, mely a bemázoláshoz, a zománcz előállításához szükséges. A kovácsműhelyben, hol bádogosok is dolgoznak, állíttatik elő az edények egy része, mert még nem minden edény készül itt, zománczozásra hozatnak még most máshonnan is.

A lisztté őrölt ásvány a laboratóriumba kerül, hol vegyittetik különböző anyagokkal – gyári titok – majd agyagcsövekben izzasztva cseppfolyóvá válik s ezzel lesznek a különböző edények, és tárgyak mint pl. tányér, tál, korsó, serpenyő, fazék, fedő, lavoir, mosdó-készülék stb. stb. bemázolva kékre, vagy szürke márványszínre s az izzasztó kemenczébe helyezve 3-4 percz alatt használhatók, készek. A zománczolandó tárgyak finomított pléhből készülnek, részben a gyárban elhelyezett sajtoló-gépen (prés).
… A gyár f. évi január 1-én nyílt meg felsőbb engedély folytán. … kívánjuk, hogy az idei országos kiállításon, hol első ízben fog síkra lépni mint versenyző fél, legyen ő a pályanyertes az idegenekkel szemben ….“.

„Érdekes látványt nyújt minden este a Sternlicht féle zománczozó-gyár legmagasabb kéménye. Három-négy méter magasra lobogó láng látható rajta, mely gyönyörűen megvilágítja a környéket s vele együtt a gyár mellett levő szénakazalt, melynek eltávolítására már tudtunkkal volt rendőri végzés...” 

A 20. század második felében épületeinek egy részében bútorgyár működött, fő épületében irodák voltak. Az 1989-es változások után a termelését leállították, az épületek magántulajdonba kerültek. Valószínűleg a benne lakó hajléktalanok felelőtlensége nyomán a Rázusova utca melletti épülete, a mellette lévő műhelyek tetőzete 2001-ben teljesen leégett. Az állaga ezután rohamosan romlott, a falai omladozni kezdtek, s végül biztonsági okokból előbb az elvileg védett külső fal emeleti részét is lebontották le, majd a belső, udvari részét is. A telek tulajdonosai üzleteket akartak/akarnak(?) ide telepíteni.

 Az egykori gyártelep Nógrádi utca melletti épületeiben üzleteket, raktárakat és irodákat rendeztek be. Megmaradt részeinek leglátványosabb része a Vasúti utca és Jókai utca kereszteződésének közelében álló magas kémény és a hozzátartozó műhely épülete. Az egykori gyárakat bemutató losonci képeslapok leglátványosabb elemét a város fölé magasodó kémények jelentették. Ezekből mára csak ez az egy maradt meg.
(Szöveg és fotók: Puntigán József. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)