Az alsósztregovai Madách-kastély
„A kicsi nógrádi falu felzárkózott a világ kultikus zarándokhelyei mellé. Emberiségköltemény, világdráma született itt 1859-1860-ban, Madách Imre alkotóműhelyében. Egy mű, melyet úgy ismer és tud magáénak az egész világ, mint az egyetemes nagy szellemóriások alkotásait. A kastély felújítása és az állandó kiállítás majd' 200 évvel Madách születése után méltó emléket állít életének és művének. Alsósztregova – a költő és a Tragédia bölcsőjeként – az európai szellem, a kultúra folytonosságának, legszentebb értékeinek őrzőjévé és emlékhelyévé vált.“ – írja Praznovszky Mihály. A világirodalmi nagy elődök munkája, Dante Isteni színjátéka, Milton Elveszett paradicsoma, Goethe Faustja után ebben a kastélyban hangzottak fel ismét az örök kérdések: Miért élünk a világon? Mi célja a létezésünknek? A magyar irodalom egyik monumentális műve
Az ember tragédiája született itt, amely félszáz fordítását és több száz kiadását élte meg.
A család és a kastély története évszázadokra nyúlik vissza. A kastély bejáratánál látható tábla tanúsága szerint már az 1430-as években is a Madáchok éltek Sztregován. A Madáchok eredeti, reneszánsz kastélya két alkalommal is leégett, egy török támadást is túlélt. Az egykori várkastély mellett Madách Sándor, Madách Imre nagyapja munkája révén jött létre a ma látható - látogatható rokokó-klasszicista kastély. A Révayaknál 1604 óta zálogban lévő birtok visszavételével és az „új” kastély megépítésével 1811-ben tovább gyarapodott a család jelentőségét hangsúlyozó rendkívüli épületek száma. 1823. január 21-én itt, Alsósztregován, az új kastélyban született
Madách Imre, élete nagy részét itt élte le, itt alkotott és halt meg 1864. október 5-én. Ennek a kastélynak a falai között, az „oroszlánbarlangban“ született meg
Az ember tragédiája. A kastély parkjában pedig Rigele Alajos 1936-ban felállított, az égbe nyújtózó Ádám szobra látható a síremléken.
A nagy múltú kastély az elmúlt években újra méltó, modern őrzőjévé vált Madách munkásságának. A „Közös örökségünk: Madách“ szlovák-magyar uniós projekt révén ma 11 terem állít emléket Madách Imrének és Az ember tragédiájának. A kiállítás első öt terme a kort a szellemet, a családot hivatott megidézni. Ezt az egységet 2013. október 5-én, Madách halálának évfordulóján adták át a kivitelezők. A második egység, még ennél is „fiatalabb”, 2014. március 26-án nyílt meg a látogatók számára. Ezt a szakaszt a modern technika és látványelemek segítségével megjelenített Tragédia alkotja. A két egység között található a Palota, a díszterem, amely egykor és ma is közösségi célokra szolgált (konferenciák, koncertek, előadások, házasságkötések).
A lakórészeket hiteles dokumentumok alapján újították fel a kastély látványtervezői. Madách Imre korán árvaságra jutott unokaöccse, Balogh Károly (1848-1920) visszaemlékezései, leírásai, valamint Kimnach László és Szerémy Alajos XIX. századi rajzai nyújtottak ebben segítséget.
A kastély szíve az ún. „oroszlánbarlang“, amely egyszerűségében és komorságában kibontakozhatott az alkotóvágy. A lakórészek falait Gustav Doré Dante Isteni színjátékához készített illusztrációinak felnagyított képei borítják – egy másik nagy emberiségköltemény „díszletei” közül haladunk át Madách műve felé. A könyvtár és a levéltár a köznemesi család történetébe engednek bepillantást. A Madách család az egyik legősibb magyar famíliák egyike, egészen a XII. századig visszavezethető gyökerekkel. Írók, politikusok, katonák, tudósok kerültek ki soraikból.
A férfiszalon Madách Imrét mint közéleti szereplőt idézi meg. A tágasabb helyiségek után egy jelképes apró szoba – a női szoba – következik, amely a költő életének két legfontosabb női alakjának – Majthényi Annának és Fráter Erzsébetnek állít emléket. Az ember tragédiáját bemutató második egység falait mindenütt a kézirat díszíti – a falakba ivódott emberiségköltemény várja itt a látogatókat. A Paradicsom, a történelmi színek, Madách jelene, és végül az általa felvázolt jövő képe tárul az érdeklődők elé.
Végül a folyosón Kaján Tibor, Zichy Mihály, Kass János és Nagy Zoltán képeit tekinthetik meg az ide látogatók. A látogatók a folyosó végén a rendelkezésükre álló érintőképernyőkön pedig kedvükre olvashatnak a mű fordításairól, színpadi megjelenítéseiről, a kastély történetéről, stb.
Lehetőségét kínáljuk rendhagyó irodalomórák megszervezésének is az alsósztregovai Madách-kastélyban.
A klasszikus tárlatvezetéssel kezdődő programsorozatban bemutatásra kerül Madách Imre élete, az a kultúrkörnyezet, politikai és történelmi hatások, amelyek Az ember tragédiájának megírásához vezettek. Majd a múzeumpedagógia helyiségekben „Alsósztregova, szeretlek!” nevű játékos vetélkedő révén sajátíthatóak el az érettségi sikeres átvészeléséhez szükséges ismeretek.
Amit kínálunk:
• A XIX. század hangulatának érzékeltetése
• Madách Imre és családjának bemutatása
• Az ember tragédiájának egyedülálló feldolgozása
• Látványában megragadott mű ismertetése
• A szimbolika feloldása
• Mögöttes tartalom megjelenítése
• A szállóigékké lett idézetek elhangzása
• Hívószavak feltüntetése
• Múzeumpedagógiai helyiségek használata (munkafüzetek, munkalapok, jelmezek, puzzle, építőkockák és a színek)
• Filmvetítés
Miért látogassanak el hozzánk?
• A műből megelevenedett valóság válik
• A színek sorrendje megjegyezhetőbb
• A sokrétű filozófiai, etikai kérdések felsorolása, magyarázata
• A hagyományos „kastélyélményen” túl mellbevágó hatású vizuális megoldások teszik emlékezetessé Madách fő művét
Facebook oldalunkon értesülhetnek az újdonságokról és a tervezett, havi rendszerességgel lezajló rendezvények részleteiről. Végezetül pedig engedjék meg, hogy sok szeretettel meghívjam Önöket a Madách-kastélyba!
(Szöveget összeállította: Kovács Barbara, fotók a kastély archívumából)
