Tegnap óta folyton mosolyognom kell, ha kinézek az ablakon, ez a fehér hótakaró jót tesz a lelkemnek (is). Ma reggel már nem bírtam magammal, meg kellett örökítenem ezt a csodát, amivel a természet idén is megörvendeztetett bennünket. Egy kis téli séta következik!
Reggel elugrottam az üzletbe, az égbolt kellőképpen szürke volt. De a patakpartról ilyen jó a kilátás. (mobillal fotózva)
A patakot meg nem is látni. Elbújt a hótakaró alá...
Aztán kisütött a nap, délután pedig jártam egyet a losonci ligetben. A vadkacsák és hattyúk a feltörő víztől megolvadt vízben pihennek.
A lámák pedig esznek. Mostanában mindig épp esznek, amikor arra járok :-)
A Fehér Hattyú vendéglő udvara is kihalt, nyáron határozottan nagyobb ott a forgalom...
A zenepavilonban sem szól a zene, sőt kihalt az egész környék.
A padokon sem bújnak össze a szerelmespárok turbékolni.
Sőt a kihelyezett asztaloknál sem piknikezik senki.
Viszont jártak már erre gyalog és szánkóval is.
Most a görkorisoktól sem kell tartani...
Nem csak a patak, hanem az úttal párhuzamos erecske sem látszik, pedig valahol a hó és jég alatt egész biztosan csordogál a víz.
Ki mondta, hogy hóból csak hagyományos hóember készíthető? Íme egy hómalac :-) Vagy maci?
Ideje lassan hazamenni. Még egy pillantás a kacsákra a tavon.
Csizmás kandúr kalapja is havas lett.
És a parkot őrző (nyáron) virágos hattyú is felvette téli fehér ruháját.
Gondoltam megőrzöm itt ezeket a pillanatokat. Nyáron a 40 fokban majd nézegethetjük :-)
Ha bárki más is fotózott, töltse fel a facebook oldalunkra a képek(et), vagy küldje el a losoncianziksz@gmail.com címre, készítünk együtt egy téli albumot. Mert miért is ne? És ha csak a szemünkkel fotózunk, akkor is menjünk sétálni, gyorsan olvad a hó, kár lenne kihagyni az ÉLményt!
(a fotók kattintással nagyobb méretben nyílnak)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése