Sajtószemle: Losoncz és Vidéke 1888/10-11

Kihasználva egy apró technikai malőrt (a Losoncz és Vidéke 10-ik számának a fele hiányzik) ma kicsit hosszabb sajtószemlét tartunk, másfél lapszámot lapoztam át, ebből mutatom az általam érdekesnek ítélt cikkeket.

"Megjelen hetenkint egyszer"

A március 4-én megjelent vezércikknek már a kezdőmondata is kiváló: "Furcsa demokrata nép vagyunk mi." Majd ugorjunk a harmadik oszlopba: "Hát a pénz, a pénz! Ez az egész társadalmi rendet fölforgatja s elfoglalja a legmagasabb polcot. (...) Hajh, pénzen mindent meg lehet venni: a polgártársak ragaszkodását, a tiszteletet, a becsületet, az erényt, az észt. Legalább erre tanít bennünket ez a mai demokratikus kor." - vetették mindezt papírra 1888-ban.

(kattintással olvasható méretben nyílik!)

A lap következő oldalán a Losoncon állomásozó Bokody-féle színtársulat előadásairól olvashatunk újabb beszámolót. Nem tétlenkedtek, az biztos!

A Losoncz és Vidéke március 11-én megjelenő száma vezércikke a közelgő ünnep szellemiségével foglalkozik: "A kor, melyben élünk, határozottan visszaesést jelez a múlttal szemben. Ily korban pedig a mindennapi életben szokatlan fény okvetetlenül elkápráztatja a szellemet, s a visszaesés bizonyos önkénytelen burokkal vonja be a legfényesebb eszmét is." - ne feledjük, mindezt 40 évvel az 1848-as események után írták.

Egyik kedvenc mai cikkem következik most 4 részletben: "Vannak bizonyos dolgok, melyeknek lehetséges voltáról nem bír, nem akar az ember meggyőződni, mindaddig, míg azokat saját szemével nem látja. Így vagyok én azzal a tervvel, mely szerint a losonczi kath. templom tornyát a város költségén jóval felemelni, rácsos folyosóval s órával ellátni szándékoznak oly czélból, hogy ott a városi tűzőrséget elhelyezzék..."

A folytatásból kiderül hogy áll a dolog: "a református egyháztanács a múlt év folytán tudtára adja a városnak, hogy a városi tűzőröket nem tűri meg tornyában, mert ott oly erkölcstelenségeket követtek el, hogy további megtűrésök egyértelmű volna a templom megszentségtelenítésével."

És akkor jöjjenek a kérdések: "de azt sem akarják talán velem, vagy bárkivel is elhitetni, hogy egy egész felekezet vagy maga a város nem volna képes két-három embert rendre, fegyelemre szorítani?"

S hogy ki írta mindezeket? Valaki! (Érdemes az egész cikket elolvasni, nem csak a kimásolt mondatokat!)

Mindjárt ezt a cikket követi a lapban a Városi közgyűlésről szóló tudósítás, ennek utolsó bekezdése épp a városi toronyőrség dolgáról értekezik:

Könnyítésképp a sok komolykodás után következzenek a "Helyi és vegyes hírek". Elolvashatjuk például a helyi tanítóképző-intézet március 15-re összeállított műsorát:

Akad itt további érdekesség is! A városi ünnepségek helyszíne a Vigadó, ahol Beniczky Árpád országgyűlési képviselő is szónoklatot tart. Az alatta lévő cikkecskéből pedig kiderül, hogy a tartalékos katonák "szolgálatuk befejeztével Kossuth Lajos nagy hazánkfiának is üdvözlő táviratot küldtek." (Kossuth 1894-ben hunyt el).

Azt hiszem, az alábbi cikk fényes bizonyítéka a konkurenciaharcnak. A könyvpiac már akkor sem volt mentes a mindenféle harcoktól...

 
A végére tartogatok még egy csokor apróhirdetést, íme, az intelligens fiatalemberek is szoktak éhesek lenni:

Sőt, van akinek a farkasétvágyát s egyéb panaszait a pántlika-giliszta okozza. De páfrány tokocskákkal fejestűl "6 percz alatt teljes biztonsággal a gyomorból feltétlenül kihajtatik".

Akkoriban a közlekedést elegáns kocsikkal intézték, a posztógyárban egyfogatút árultak üléssel együtt.

A trágya-főszről még nem sikerült kiderítenem micsoda, de kapható volt, sőt, szepes-iglói főszgyár is létezett!

És közeledik a húsvét, többek között "húsvétra alkalmas tárgyak" is kaphatók voltak a könyvkereskedésben. A Jókai Bolondok grófja című zenemű különösen érdekelne...

Ennyi fért bele mai hosszúra sikeredett sajtószemlénkbe.
Ma délután 14.00 órakor Városnéző séta, a levéltárban sok ehhez hasonló "csemege" rejlik, akit érdekel, az ma délután ne maradjon otthon!

(kép és szöveg: Éva)