2016. február 16., kedd

Sajtószemle: Losoncz és Vidéke 1888/1

A blog régebbi olvasói bizonyára észrevették, hogy szeretek régi dokumentumok, fényképek között turkálni, példa erre a losonci Csemadok színjátszását nagy vonalakban bemutató sorozat, illetve a Kármán Színház elmúlt huszonvalahány évét összefoglaló cikksorozat is. (Mindkettő tartalomjegyzéke a blog oldalsó sávjában elérhető.)
Mivel helytörténeti cikkeink írója, Puntigán József egy roppant elfoglalt ember, és jelenleg nem nagyon ér rá ellátni a losonci anziksz olvasóit új ismeretanyaggal, ezért egy kompromisszumos megoldásra jutottunk. Kölcsönözte nekem az egykori hetilap, a Losoncz és Vidéke bekötött példányait, amelyből én saját belátásom szerint válogathatok és lefotózva az egyes érdekesnek ítélt cikkeket - megjelentethetem azokat.

A címlap egy része. Megjelent minden vasárnap.

Úgy gondolom, ez másokat is érdekelhet, annál is inkább, mivel elsőként az 1888-ból származó lapokat kaptam kézhez. Gondoljunk csak bele: 39 évvel korábban égett le a város, illetve maga az 1848-as szabadságharc és forradalom is csak 40 évvel a most következő cikkek előtt zajlott!
Még élt Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, sőt Arany János is csak 6 évvel korábban halt meg... Lássuk tehát mi foglalkoztatta 1888. január első hetében a losonci lakosságot! (minden kép kattintással nagyítható!)

Egy hirdetés 1888-ból
Ja igen, a pénz és a jó kereset. (A lap tele van érdekesebbnél érdekesebb reklámokkal, majd még mutatok néhányat).
De ha már Jókait emlegettem: az olvasás fontosságáról cikkezett Dolinay Gyula, illetve a népkönyvtárak felállítását sürgette: "Hány gazdag polgár van, a kik irodalomra egyetlen krajczárt sem adnak? Jókai regényeit hasztalan keressük a gazdag polgárság házaiban, sőt még a birtokosság is csak kérkedik a "nagy Jókai"-val, de a könyveit meg nem veszi. Most, dicsősége tetőfokán, hazánk legnagyobb írója örül, ha egy-két ezer példányban eladhatja regényeit." 
"Rá kell szoktatni a népet a könyvek, az olvasás szeretetére."

A cikk még tovább folytatódik, de a lényeg a lényeg

Január akkor is a táncmulatságok korszaka volt, a dalegylet is kivette a részét a programból. Sőt, egy női kar létesítését is tervbe vették: "...a hangverseny legérdekesebb pontja lesz azomban a tervbe vett női kar, melyben - hisszük - városunk lelkes hölgyei engedve a dalegylet kérelmének szívesen résztvesznek s mely által közönségünk rég óhajtott művészi élvezetben fog részesülni."


A város önálló iparosai műkedvelő színi előadással szórakoztatták a közönséget 1887 karácsonyának második napján. A 3 felvonásos Czigány című színművet "szorongásig megtelt teremben" játszották. "...tudomásul kell vennünk hogy műkedvelőink saját igyekezetük és nem szakavatott egyének közreműködése, illetve oktatása által lépnek a színpadra és működnek mindannyiszor jótékonyan." A darab a cikk szerint 1888. január 8-án "ismét elő fog adatni, és pedig ezúttal a tiszta jövedelem a városi közkönyvtár javára fordíttatni."


A befolyt összegekkel a Losoncz és Vidéke lap hasábjain annak rendje módja szerint nyilvánosan el is számoltak. "Felülfizetés" is történt. Íme:


Olvasgatva a lap cikkeit egyre inkább az az érzésem, hogy hiába telt el azóta több mint száz esztendő, hasonló dolgokkal küzdünk manapság is. Itt van például az alábbi cikk:


Kiderül belőle, hogy hiába létesített Losoncz város és Klamarik Danó úr gőz- és kádfürdőt, a kezdeti érdeklődés lanyhult. "A mi ezelőtt oly kívánatos volt, most kezd közönyössé lenni..." A cikk folytatásából kiderül: "Első lépés lesz a fürdő használatnak korlátozására, hogy a délutáni gőzfürdés lehetősége egészen megszűnik. Ezt fogja majd követni a fürdési napok korlátozása. Mert hát áldozatokat kívánni a nélkül, hogy ezekért a közönség a maga érdekében valami viszontszolgálatot tanusítana, nem járja."


Mellesleg a Klamárik vendéglőről és fürdőről helytörténeti cikkünkben már volt szó, ITT olvasható.
Végezetül mutatok még két reklámot, egyik jobb mint a másik. Úgy látszik az embereket évszázadok óta foglalkoztatja a hajhullás elkerülése, erős, dús hosszú hajat, uraknál erős szakálnövést ígérnek Csillag Anna kenőcsének használatával, egy köcsög ára 50 kr. 1 frt. 2 frt. Csak vigyázni kell vele, nehogy 14 havi használat után földi érő hajunk legyen... :-)


A másik reklám Fáczányi Ármin kőbányai gyógyszerész magyar édes mustárjának áldásos hatásait méltatja, kiváló "étvágytalanság, gyönge emésztés, felböfögés, gyomor és bélhurut, nehéz lélegzés, májbaj, aranyér és egyéb a gyomortól származó betegségekben szenvedőknek." Ehhez képest a hirdetésben idézett hálalevélben arról van szó, hogy a beteg köhögése ritkán jön elő... Hiába no, a magyar édes mustár mindent gyógyított :-)


Remélem tetszik az új rovat! Én lelkesen vetem bele magam a Losoncz és Vidéke olvasgatásába, szeretnék majd belőle heti rendszerességgel szemezgetni. A fényképek minősége nem a legjobb, de azért remélem olvasható.
A dőlt betűs sorok idézetek a cikkekből a kor helyesírásának megfelelően. Köszönet a lehetőségért!

(szöveg és képek: Éva)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése