Ez már történelem! (16)

A losonci Csemadokról szóló cikkek rendszeres olvasói bizonyára tudják, hogy a múltkoriban – némi technikai probléma miatt – ugrottunk egyet a naptárban. Most van itt az ideje, hogy orvosoljuk a dolgot, tehát visszaugrunk oda, hogy 1956 márciusában bemutatták a Csárdáskirálynőt, majd…

A tánccsoport 1957-ben. Sajnos nem tudom, kik voltak a tagjai...

1956. november 10-én ünnepi találkozóra jöttek össze a besztercebányai kerület legjobb Csemadok szervezetei, hogy megtartsák az első népművészeti szemlét. A Vigadóban tartott bemutató tartalmas, változatos volt. 27 műsorszámból állt. A mi szervezetünk tánccsoportja „A póruljárt legény” című táncjátékkal szerepelt. A hivatalos kritika szerint „a csoport megállta a helyét, de a losonciaktól még többet várunk, hogy példa legyen előttünk a tornaljaiak és a rimaszombatiak munkája.”

Szintén az 1957-es tánccsoport

1957. február 22-én a színjátszó csoport farsangi estet rendezett Nevess velünk címmel. Az előadás sikeres volt, ezért 24-én megismételték.

Erről ugyan nem ír a krónika, de kaptam, megmutatom...

1957-ben került bemutatásra Oto Šafránek: Viruló asszonyok című 3 felvonásos vígjátéka. Szvetlík Lászlóné (?) és Szluka Béla voltak a főszereplői. A darabot Losoncon kétszer mutatták be. Szerepeltek vele Bussán, Füleken és Rimaszombatban is.

Fellépés Vilkén: Szvetlik Bözsi és Szluka Béla

1957-ben alakult meg a losonci irodalmi kör is. Ez a kör a Kármán József nevet vette föl, is igen tevékenyen működött. „Indulás” címen előbb sokszorosított, majd nyomtatott folyóiratot is adott ki. Ez a kör 1958 elején irodalmi estet is rendezett tagjainak szereplésével, melyen részt vett Egri Viktor államdíjas író is.

Szintén Vilkén 1957-ben: Szluka B., Szvetlikné, Sólyom László, Péter S.,
Csák Etelka az ölében az idén 60 éves fiával, Csák Pistával :-)

A Csemadok krónika hosszan boncolgatja a helyiség kérdését: … A Vigadó nagytermének és színpadának rendbehozatalával csak részben oldódott meg a város kultúrhelyiségének kérdése, hiszen a Vigadó a Slovenské bazaltové kameňolomy nemzeti vállalat tulajdona, és magas a terembér. A város az 1940-es év végén megvásárolta a hatalmas zsidó templomot, de azóta senki se törődik vele, s így ki van téve az időjárás további romboló hatásának. Gabonaraktárnak használják ugyanúgy, mint a volt Apolló mozi helyiségét is, amely megfelelő volna kulturális célokra.
Az apátfalusi dolgozók jóvoltából épülő kultúrházat „üzemi klub” megnevezés alatt a terv szerint 1959 átadják. Az épület terveit városunk szülötte, Winkler Oszkár építész készítette, mellyel díjat is nyert. Nagyterme 454 ülőhelyes lesz, csak 30-cal több mint a Vigadónak. Nagy, modern berendezésű színpad van tervezve,… lesz az épületben bábszínház számára terem színpaddal. Lesz még az épületben 5 egybenyíló klubhelyiség, olvasóterem, büfé, könyvtár és mellékhelyiségek. Az építkezés 3 millió 770 000 koronába kerül, a teljes befejezésig mintegy 4 millióba fog kerülni. A kivitelező a Pozemné stavby vállalat lesz.
Sokan kifogásolják a nagyterem befogadóképességét. Az eredeti tervet, mely két emeletesre volt tervezve 8 millió költségvetéssel a felsőbb szervek nem engedélyezték. A város akkori lakossága létszámához (kb. 15 000 fő) méretezték a kultúrházat, nem gondoltak a jövőre…

1958-ban: …vitaestet rendeztünk losonci írók segítségével. Meghívtuk Egri Viktort és Fábry Zoltánt is. Bábszínházi és filmelőadásokat rendeztünk a közönség részére.
Egy operettet és egy drámát tanultak be tagjaink. Május elsejére 40 tagú énekkart szerveztünk, melyet Schiller Gyula zenetanár vezetett.

Kaptam Sólyom Évától, mutatom: az iskola tanulói 1956.6.23-án

A Kármán József irodalmi kör 1958. június 21-én rendezte meg második irodalmi kultúrestjét a városháza dísztermében. A siker részesei voltak a zeneiskola tantestülete, a Népművelődési Ház mellett működő balettiskola vezetője, a magyar tanítási nyelvű iskola igazgatói és tanítói, valamint ezen iskolák tanulói. Az irodalmi est ünnepélyességét fokozta Egri Viktor író és Bábi Tibor költő közreműködése. Az Új Szó szerkesztősége és a bratislavai rádió magyar adásának szerkesztősége is képviselte magát, Balázs Bélát és Dénes Györgyöt üdvözölhettük körünkben.

A Bolond Istók csapata, legfelső sorban középen Vágó Pál

1958 második felében: Czaha Ilona, a város közismert kultúrmunkása mutatkozott be új darabjával, Petőfi Sándor alapgondolata nyomán írt Bolond Istók című három felvonásos, énekes, táncos vígjátékával.  A Járási Művelődési Ház rendezésében két este a Vigadó nagytermében telt ház mellett mutatták be a darabot. Vágó Pál és Leszák József rendezők, valamint a szereplők érdeme volt a sikeres előadás.

Új Szó 1959. június 25.

1959. június 13-án, szombaton este 19 órai kezdettel a székházban vidám fejtörő estet rendeztünk. A város dolgozói előtt az ötletesen összeállított kérdések nagy sikert arattak. A versenyt zene és énekszámok tarkították.
1959 szeptemberében Szabó László tanító és Szanyi József mérnök szervezték meg a Csemadok félórákat a városi hangszóróban. Októberben kérdés-felelet estet tartottunk a székházban, melyet Szanyi József, Dedák Sándor és Ferenc Ferdinánd rendeztek. Zene, ének, szavalat tarkította a rendezvényt.

Új Szó 1959. március 5.
Emlékéremmel kitüntetett Dedák Sándor

Ennyi a krónika, melyet többé-kevésbé szó szerint idéztem. Úgy vélem érdekes dolgokról esett itt szó, elgondolkodtató eseményekről, akár még párhuzamot is találhatunk napjainkkal, ha nagyon keresünk.
Legközelebb az 1959 novemberében bemutatott Bástyasétány 77 című színdarabot vesszük górcső alá, sok fényképet mutatok majd!

(Szöveg: T. Éva, idézet a Csemadok  krónikából; a színessel jelölt szavak hivatkozásokat jelölnek, a cikkek és képek kattintással nagyobb méretben nyílnak)