2014. október 11., szombat

Ez már történelem! (15)

Legutóbb az 1959-es Kőszívű ember fiai című losonci előadásról ejtettünk néhány szót, mivel erről a bemutatóról további képek is rendelkezésemre állnak, és mostanra sikeresen lefotóztam a krónika lapjait is, mutatom a mai adagot.
Előtte még két korábbi Új Szó cikk 1958-ból (érdekes a korabeli sajtót lapozgatni, meghagytam a többi tudósítást is):

1958.3.23 - itt még remélték a májusi bemutatót
1958.6.7. - rövidesen színre hozzák...

Szóval csak 1959. január 16, 17, 18 és 19-én került színre Jókai Mór – Földes Mihály: A kőszívű ember fiai c. dráma. Az előadást Dedák Sándor rendezte, akinek Béres László segített.

Dedák Sándor, gondolom későbbi felvétel

„Színjátszóink munkája vitát váltott ki, még kevésbé jószándékú bírálat is elhangzott. Akadtak – Ocsovay Imre elnökünk szavai szerint – akik a dráma bemutatásának időszerűségét vonták kétségbe. Ezek vagy nem ismerték a színdarab mondanivalóját, vagy pedig tévesen értelmezik az időszerűséget. A darab a haladó hagyományokon kívül sok örök értékű igazságot és szépséget, valamint időszerű tanítást is tartalmaz"


a műsorfüzet lapjai

Idézet a fenti műsorfüzetből: Az elvetett magok, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek magjai jó talajba hullottak a vértől és könnyektől áztatott földeken. Kivirítottak a virágok, egy új kor, egy új század, a béke, a békés munka, a szabadság virágai. (…) hogy a múlt sötét elnyomatásai alól felszabadult emberiség, a szocialista társadalom ügyét szolgálják a világszabadság örök eszméihez hűen, a kommunista párt irányítása alatt.” 
Öt előadáson közel 3 ezer ember nézte végig az igazán értékes jövőbe mutató drámát.

Dolezsal Ferenc Baradlay Kázmérként

 „A színigárdánk ezzel a darabbal részt vett a tornaljai kerületi versenyen is. Itt teljesen érthetetlen és igazságtalan döntés folytán a zsűri a kassaiak Boci-boci tarka c. operettjét részesítette előnyben a mi drámánk előtt. A döntést szervezetünk megfellebbezte. A nyolc oldalas beadványban leszögeztük: Nekünk az a benyomásunk és még büntetőjogi következményeket is vállalva, hogy a pontozásnak – ha erre direkciójuk nem volt – a saját rosszindulatuk vagy a szakértelem teljes nélkülözése adta az ösztökélést."

jelenet az előadásból

"A panasz leszögezte, hogy a losonci csoport csak azért vett részt a kerületi versenyen, mivel a központi, valamint a kerületi titkárság kiküldöttei kijelentették, hogy a versenyben kimondottan csak prózai művek bemutatásával lehet részt venni. Mégis az operettet részesítették előnyben.”

Középen tán Szekerka Erzsébet
bal oldalán Dianovszky Mária Remigia nővérként

„Javaslattal fordultunk a Csemadok központi vezetőségéhez, hogy Léván mint kerületi győztes vehessünk részt az országos versenyen A kőszívű ember fiai drámával. A központi bizottság nem járult hozzá, hogy részt vehessünk a versenyen."
Középen Leszák József

"Kerületünk Csemadok színjátszóinak versenyét 1959. január 31-én és február 1-én Losoncon, február 7-én és 8-án Füleken tartották meg. A versenyre négy csoport jelentkezett: a rimaszombatiak Lovicsek Béla: Húsz év után című darabbal, a mi színjátszóink A kőszívű ember fiai című drámával, a fülekiek Egri Viktor: Gedeon ház c. színművel, és a sajógömöriek a Buborékok című vígjátékkal vettek részt. A verseny győztese a losonci csoport lett.

Ez már 1959. szeptember 10.
Azt írja a krónika, hogy: „A darab felújításánál Draskoczy Miklósné helyett Farkas Vera, Szekerka Erzsébet helyett Csik Miklósné, János Bandi helyett Csaszlovszky János, Szabó László helyett Varga Ervin, Tomsó Béla helyett Csák István, Leviczky István helyett Szluka Béla, Szluka Béla helyett Kelemen Béla, Nóta Béla II. helyett Varga Imre játszott.”

1960.1.12.: "...mint kerületünk legjobb színjátszói...."

Ahogy azt legutóbb említettem, a csoport 1964-ben éppen ezzel az előadással vett részt a Jókai Napokon is. Erről azonban majd a maga helyén szólunk, bőséges sajtóanyagot találtam hozzá, így ezt most nem részletezném.

A szereplők aláírásai: mindenki a civil nevét tüntette fel,
Dolezsal Ferenc szereplőként is aláírt:
Baradlay Kázmér - olvasható szép nagy betűkkel :-)

Legközelebb tehát visszakanyarodunk a kimaradt évekhez, ott is voltak érdekes történések…
(Szöveg: T. Éva, idézet az Új Szó cikkekből, a Csemadok  krónikából és a műsorfüzetből; a színessel jelölt szavak hivatkozásokat jelölnek, a cikkek és képek kattintással nagyobb méretben nyílnak)

2 megjegyzés:

  1. Az egyik fenti képen Remigia nővér a Szekerka Erzsébet bal oldalán a néhai dédnagyanyám Dianovszky Mária. Üdv Erdélyi Gabriella

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm az infót Gabi! :-)

    VálaszTörlés