A 18-19. században itt rendezték meg a gabona- és gyapjúvásárokat. A térhez kapcsolódott az állatvásárok helyszíne, a (régi) Vásár-tér is, amely a ma már beépített északi részen, kb. a mai M. Rázusa utca felső szakaszának, a M. Malinovského ill. az F. Palackého, az M. Gorkého és a Dukelských hrdinov utcák által bezárt területen volt. Az új vásárteret azután a mai Irtványosi 1. sz. lakótelep (Rúbanisko I.) területén alakították ki.
Megnevezései közül a mai napig megmaradt a Búza piacz – Búza tér megnevezés és erre a szerepére utal a 19. század második felében használt nem hivatalos „Vásártér” is. A Losonc és vidéke egyik írása alapján a tér határai 1883-ban: „a gácsi utca hosszában az Unger- és Lőwy-házaktól az egész vásártér területe, délen a Draskóczy- és Ballus-házak, nyugaton a Duschek- és Kolener-házakig, északon a Heksch-ház és Unger kertig, keleten az Unger-kert és Unger-ház közötti vonal ideértve a „Zöldfa” fogadót, Leustach- és Radeczky-házakat.”
A 2. világháború utáni időszakban innen indultak és ide érkeztek a Május 1-i felvonulások résztvevői. A menet innen a mai Jókai, Kármán és Masaryk utcán keresztül haladt, majd visszatért a térre. A dísztribünök a téren, ill. a Masaryk utcában, kb. a mai B.S. Timrava kultúrház előtti részen voltak felállítva.
A Losonci krónika szerint „A kb. 9 katasztrális hold kiterjedésű tér kockakővel van burkolva és a rajta átvezető útvonalakat 1930-ban a modern követelményeknek megfelelően szabályozták és fásították. E téren zajlottak le régen a híres losonci gabona- és gyapjúvásárok. Ma itt tartják a hetivásárokat és a havi kirakodóvásárokat. Itt játszódnak le a katonai ünnepi szemlék és a politikai pártok nagy népgyűlései.“
Az itteni vásárokon készültek azok a fényképfelvételek is, melyekről Gyurkovits Ferenc készítette a losonci vásárokat bemutató festményeit. Ez a jellege egészen az 1970-es évek végéig megmaradt. Ez volt a helyszíne a csütörtöki és szombati piacoknak, amelyet a Vajansky utcai Vásárcsarnok és a piactér kialakítása után helyeztek át oda.
A tér nyugati oldalán a Herczog és Kohn szeszfőzde, számos lakóház és iparos műhely, az Apolló filmszínház, déli részén lakóházak és üzletek, északi részén pedig a Heksch ház és fadepó épültek fel. A keleti részét ma az YMCA, a posta valamint egy kereskedelmi bank épületei határolják.
Az 1940-es években elkészült és jóváhagyást nyert az tervezet, amely szerint a téren építették volna fel (kb. a mai Járási Hivatal helyén) a város második katolikus, Szent Lászlóról elnevezett templomát. Maga a kezdeményezés korábbi keletű volt. A katolikus templom már az 1930-as években kicsinek bizonyult, a városszabályozási tervezet részeként jelöltek itt ki helyet a templom részére. Elsősorban anyagi okok miatt a terv akkor nem valósult meg, s csak 1941-ben tértek vissza hozzá. A nyilvános pályázatra érkezett tervezetek közül a bizottság Weichinger Károly terveit fogadta el. Az építkezésre elindított gyűjtésben 1941. július 1. és 1943. június 22. között 69668,92 pengő gyűlt össze. „…Templomot egész Losonc katolikusságának kell építenie, nem egy-két hívőnek. Ha összefogunk testvéri szívvel, kemény akarattal, tőretlen hittel, még a mai vérzivataros időben is fel fogjuk építeni templomunkat! Hisszük azt is, hogy ezért a nagy erőkifejtésért a Jó Isten kegyelme és segítsége jut Losoncnak!” – volt olvasható többször a Losonci Hírlapban. Kivitelezésére azonban már nem került sor, a világháborút követő vallásellenesség ezt gyorsan kitörölte a tervezetek közül. Arról sem tudni, hogy mi lett az összegyűlt pénz sorsa, a templom makettjét a katolikus parókián őrzik.
A teret övező épületek nagy részét 1967-68 között bontották le. Helyükre lakótelepek bérházai kerültek. Ekkor számolták fel a közepén áthaladó, a Zólyomi útra kapcsolódó utcarészt is. A mai Járási Hivatal épülete, eredetileg Járási Nemzeti Bizottság 1972-ben készült el. Az északi részén látható szökőkút Karol Lacko, szobrászművész munkája.
Napjainkban a téren rendezik meg a losonci vásárokat a nagyobb sport- és kulturális események nyitó- és zárrendezvényeit… A város a felújítására 2009-ben Európa Uniós pályázatot készített el, amelyet jóváhagytak. 2008-ban el akarták adni, aminek megakadályozására lakossági mozgalom jött létre, amely tiltakozói aláírásgyűjtést szervezett. Részsikerrel, mert a tér északi részének beépítését hamarosan megkezdik. A városi tulajdonban maradt részt az elmúlt években felújították, lócákkal ellátott sétányokat, játszóteret, déli részén személyiségek emlékparkját alakították ki rajta.
(Szöveg: Puntigán József. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése