Amint azt legutóbb jeleztem, a lap fejléce és definíciója május 27-től módosult, mutatom:
A társadalmi hetilap jelleg megmaradt, viszont a lap a Felső-nógrádmegyei Magyar Közművelődési Egyesület Hivatalos Közlönyévé lépett elő. Ennek megfelelően majdnem 2 egész oldalon számol be az adott egyesület rendes évi közgyűléséről. Érdemes elolvasni az alábbi neveket, akad benne 1-2 ismerős, például Kosztka Tivadar, aki ugye Csontváryként vált ismertté...
A költségelőirányzatból kiderül, hogy 300 rendes taggal rendelkeztek, több mint 600 forinttal gazdálkodtak, Kosztka Tivadart további jeles személyekkel egyhangúlag ismét megválasztották, és "A Losoncz és Vidéke az egyesület hivatalos lapjául egyhangúlag kijelentetik."
Májusban bizonyára jó dolog gyűlésezni, ugyanis a Dalegyesület is akkor tartotta közgyűlését, csak pár nappal korábban. Az alábbi cikkből az is kiderül, hogy Búsbak Ádám mellett más urak sem szerettek otthon ülni tétlenül, aktívan bekapcsolódtak a mindenféle egyesületek életébe a különböző posztokon. Mert poszt az volt bőven: elnök, alelnök, igazgató, aligazgató, titkár, helyettes titkár, pénztárnok, voltak tárnokok, egy ügyvéd és egy zászlótartó is akadt. És természetesen karnagy is volt, elvégre egy dalegyletnél ez a legfontosabb funkció... :-)
Az urak a gyűlésezésen kívül kuglizhattak is, erről tudósít az alábbi első cikkecske. A második cikk egy sikeres öngyilkossági kísérletről tudósít, a harmadikból pedig kiderül, hogy homokban semmiképpen sem jó dolog táncolni, még a fürdőben sem...
Aki azt hiszi, hogy Kisfalu mindig is Losonc része volt, az nagyot téved. Akkoriban határozták el, hogy Kisfalut Losoncz-Tugárhoz csatolják, mert "létszámából maga a községi képviselő-testület is alig telik ki, s csekély jövedelméből a községben megkövetelt újításoknak költségeit nem képes viselni".
Mellesleg a "valami bűzlik Dániában" 1888 májusában Losoncra is igaz volt, sőt az okát is tudták, "A gácsi-utcza sarkában lévő két gödör, sőt az egész vonalon végig vonuló felső csatorna a hőségek beálltával dögleletes bűzt terjeszt"...
A szolgáltatásokkal már akkor is akadt némi gond, példának okáért nem mindenhol lehetett levéljegyet venni. Sőt, az időjárás is meglehetősen szélsőséges volt akkoriban :-)
Emiatt aztán öntözni kellett a városba kiültetett fácskákat. Illetve kellett volna, illetve "a város egészen természetesen számíthatott a háziuraknak a kellemes és hasznos iránti érzékére s jogosan gondolhatta, hogy minden házi úr a saját érdekében megöntözteti a háza vonalába eső fácskákat."
A posta a biztonság kedvéért értesítette a lakosságot mikor mit hová és hogyan kell ragasztani - nem is volt az olyan egyszerű...
Egyébként a gácsi patikus gyakornokot keresett, hiába no, Kosztka Tivadar egy igen elfoglalt ember volt...
Májusban meg Prohászkáéknél hirtelen egy pianínó meg egy zongora is fölöslegessé vált, egyből meg is akartak szabadulni tőlük:
Kelmékből - az előrehaladott idény miatt - nagy mennyiségben és "tetemesen leszállított áron" lehetett vásárolni Wankovits Danó gácsi gyapjúkelme raktárában.
Legközelebb már a júniusi számot lapozgatjuk, aztán még az is lehet, hogy egyszer tényleg utolérem magunkat, vagyis júliusban júliusi híreket olvashatunk majd. Sose lehet tudni... :-)
(minden cikk kattintással nagyobb méretben nyílik!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése